Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Ez a teljesen elkopott ízület esetében protézis beültetését jelenti. A hagyományos módszerek alkalmazásával végzet műtéteket követő teljes felépülés ideje elérheti akár a fél évet is. Egy új műtéti technikával a csípőprotézis-beültetést követő rehabilitációs idő jelentősen csökkenthető. Az ún. elülső (direkt anterior) csípőízületi feltárás során a protézis az izmok sértése nélkül kerül beültetésre, ezért a betegek komolyabb fájdalom nélkül vészelik át a műtétet követő időszakot, és ami a legfontosabb, hogy már néhány nappal a műtét után az esetek jelentős részében segédeszköz nélkül képesek járni, illetve akár néhány héttel később könnyebb munkát (pl. irodai) végezni.
A csípőízület kopása esetén a két, az ízfelszínt borító sima porcfelszín károsodik, felrostozódik, elvékonyodik és sokszor az alatta levő csontfelszínig lekopik. Az ízület fájdalmatlan mozgást biztosító funkciója ily módon zavart szenved, a felszínek elcsúszása fájdalmassá válik. Ez mindig együtt jár az izmok védekező feszülésének kialakulásával, így próbálja ugyanis a szervezet csökkenteni a fájdalmas mozgás kiterjedését. Az állandóan feszülő izomzat a fájdalmak egyik fő forrása. Az ízületben kóros folyadékgyülem halmozódhat fel, peremein, a szalagokban csontfelrakódások jelennek meg, tovább szűkítve a mozgást. A kopás késői stádiumában az ízület akár teljesen el is merevedhet.
Vannak esetek, amikor a leggondosabb vizsgálat sem tudja megállapítani, mi okozta a csípő porckopását. Az orvostudomány fejlődése azonban lehetővé tette, hogy számos, korábban ismeretlen eredetű artrózis esetén kiderítsük a kór okát. Ennek eredményeként egyre kevesebb az olyan eset, melyeknél semmilyen korábbi betegség nem igazolható. Ilyenkor a porcszövet korral járó elöregedése szerepelhet, mint a porckopást előidéző tényező. Az esetek jelentős részénél korábbi, gyermek- vagy felnőttkorban lezajlott betegség okozza a porc pusztulását. Ezek között leggyakoribb a későn felismert, veleszületett csípőficam vagy diszplázia, a gyermekkorban előforduló ún. Perthes-kór (mely a combfej keringési zavarával függ össze), a serdülőkorban fellépő epifizeolízis (mely hormonális zavaron alapuló, és gyakran későn felismert combfejelcsúszás), ízületi sérülések és gyulladásos megbetegedések. A felnőttkori betegségek között a leggyakoribb a combnyak törése, mely sikeres egyesítő műtétet követően is, azonban az esetek egy részében a combfej elhalásához vezet, a reumás és egyéb eredetű ízületi gyulladások, valamint a combfej ismeretlen vagy ismert okú (mint pl. cukorbetegség, alkoholtúlfogyasztás, bizonyos gyógyszerek mellékhatása) elhalása. Nemrégiben került felismerésre az egyik talán leggyakoribb elváltozás, az ún. csípőízületi impingement, mely gyakran idő előtti kopást eredményezhet. Ez a fiatal felnőtt kori csípőfájdalom egyik leggyakoribb oka. Hátterében a csípőízületet alkotó csontok a normálistól kissé eltérő formája áll.
Kezdetben reggel, felkeléskor vagy hosszabb ülés után az ember úgy érzi, mintha a csípője „berozsdásodott” volna, de néhány perc mozgás után a fájdalom és merevség eltűnik. Idővel az ízület mozgáspályája fokozatosan beszűkül (zokni- és cipőhúzás nehézkessé válik), sántítás jelentkezik. A fájdalom a lágyékba, a combba, vagy a térd felé sugárzóan jelentkezhet. Előrehaladott stádiumban a fájdalom állandósulhat, nyugalomban is jelentkezhet, valamint a járástávolság jelentősen lecsökken.
Mikor kell protézist beültetni?
A protézisműtétet néhány évtizeddel ezelőtt igen ritkán ajánlották 60 éves kor alatt, mert a beépített műízületek tartóssága korlátozott volt. A jelenleg hozzáférhető protézisek anyagfelhasználásában, ill. minőségében és a műtéti technikában jelentős előrelépés történt, ezért ma már indokolt esetben gyakran kerülnek műtétre fiatalabb korú páciensek is. Az aneszteziológia és a belgyógyászat fejlődése, és az e műtétek terén nyert széles körű tapasztalat biztosítja, hogy számos kísérőbetegség egyensúlyba hozható és tartható, így nem képeznek műtéti ellenjavallatot.
A csípőízületi protézis beültetésének lehetőségeiről
A csípőízület egy mélyen elhelyezkedő, izmokkal körbevett ízület. Protézisbeültetés több irányból – hátulról, oldalról, illetve elölről – végezhető (1. ábra). Műtéttechnikai szempontból a világon a legelterjedtebb a hátulsó és főleg Magyarországon az oldalsó feltárás a protézis beültetésére. Ezek a műtétek nem igényelnek speciális eszközöket, de mindkét esetben ez inak leválasztásával, illetve izmok átvágásával (és a műtét végén azok rekonstruálásával – visszavarrásával) jár. Ez hosszú ideig segédeszközök használatát teszi szükségessé és bizonyos irányú mozgásoktól tartózkodni kell. Néhány esetben, főleg az oldalsó feltárásnál, maradandó izomgyengeség, sántítás és egyéb nemkívánatos tünetek maradhatnak vissza.
Az elülső (direkt anterior) feltárással végzett csípőprotézis-beültetésről
Az elülső csípőízület feltárásából történő protézisbeültetés során, mely egyébként jelentősen kisebb metszéssel is jár – izmok sértése, illetve leválasztása nélkül, azokat speciális kampókkal eltartva kerül beültetésre a protézis (2. ábra). Ez ún. minimál invazív (legkevesebb szöveti károsodással járó) műtéti megoldás, mely technikailag nehezebb és speciális eszközöket, ill. gyakorlatot igényel. Tekintettel arra, hogy lényegesen kisebb a szöveti károsodás, kisebb a vérvesztés és ennek megfelelően a vérátömlesztés is ritkábban válik szükségessé. A műtétet követően a betegek kevesebb fájdalommal számolhatnak, és akár néhány órával a műtét után felkelhetnek. Mivel a csípőt körbevevő izmok nem szenvednek károsodást, stabilabb az ízület (kisebb az ízület ficamodásának valószínűsége) és hamarabb lesz sántítás nélküli a járás. A kórházi tartózkodás és a felépülés teljes ideje is rövidebb, a betegek hamarabb kerülhetnek vissza a mindennapi kerékvágásba. A leglátványosabb, hogy már néhány nappal a műtét után a betegek többsége segédeszköz nélkül képes járni, illetve akár néhány héttel később könnyebb munkát (pl. irodai) végezni.
Mire kell vigyázni a műtétet követően?
A hagyományos módon végzett csípőprotézisműtétet követően bizonyos mozdulatok, illetve helyzetek hónapokig kerülendőek, mert azok a csípőízület ficamodását eredményezhetik. Általánosan ajánlott egy párna combok közé helyezése alváskor, és magasított WC-ülőke használata. Szintén kerülendő a lábak keresztezése, illetve a túl mélyre ülés és a végtag túlzott ki-, ill. befelé forgatása. Az elülső feltárással végzett műtét során a csípőt körülvevő izmok nem sérülnek, ennélfogva a ficam kialakulásának valószínűsége minimális (de nem nulla). A legtöbb esetben ezért nem szükséges a fent említett, az operált csípő mozgásával és üléshelyzettel kapcsolatos túlzott elővigyázatosság.
A műtétet követő felépülés ideje egyénenként változó, és alapvetően a beteg műtét előtti állapotától nagymértékben függ. A jó erőben lévő betegek akár a műtét napján felkelhetnek. Rendszerint az első napon járókerettel, majd a második naptól két, majd egy könyökmankóval járnak. Az esetek jelentős részében a betegek a 3-4. napon megerőltetés nélkül képesek segédeszköz nélkül járni. A kórház elhagyása rendszerint a műtét után 3–6 nappal történik. A szokásos mindennapi tevékenységek azon nyomban elkezdhetők, amint a beteg nem érzi azokat megerőltetőnek. Vezetni (automataváltós gépjárművel) bal csípő esetén akár két héttel, jobb oldali beavatkozás esetén 4 héttel a műtét után lehetséges. Könnyű munka (pl. irodai) már akár néhány héttel a műtét után elkezdhető.
Kiknél alkalmazható ez a műtét?
Az elülső feltárásból végzett csípőprotézis-beültetés a betegek többségénél elvégezhető. Vannak bizonyos esetek, mint például a csípőízületet alkotó csontok jelentős deformitásai vagy korábbi műtétek utáni állapotok, melyeknél a hagyományos műtéti feltárás előnyösebb. A műtét testalkattól függetlenül elvégezhető, bár kivételt képeznek az extrémen kövér betegek.
Milyen kockázatai vannak a műtétnek?
A hagyományos módon végzett csípőprotézis-műtétekhez hasonlóan az elülső csípőprotézis-műtét esetében is ugyanazokkal az alacsony előfordulású, az általános és a műtéthez köthető kockázatokkal kell számolni, bár ez utóbbinál előfordulhat, hogy a comb oldalsó-elülső felszínén, egy kis területen átmeneti érzéketlenség alakul ki, mely rendszerint néhány hónap után spontán szűnik.
Forrás: Recept Nélkül egészségvédelmi folyóirat
2014. 07. 11.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
