2024. November 23. szombat
Sokan tudják, hogy az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség súlyosan károsíthatja a fizikai egészséget. Ezek a vércukor-rendellenességek azonban az érzelmeinket is befolyásolhatják, azok pedig felboríthatják a diabétesz kontrollját.

A vércukorszint szélsőséges értékei jelentős hangulatváltozásokat okozhatnak, és kutatók most azt állítják, hogy a vércukorszint gyakori változásai – vagyis a glikémiás variabilitás – is hatást gyakorolhat a cukorbetegek kedélyállapotára és életminőségére. A depressziót régóta összefüggésbe hozzák a diabétesszel, különösen a 2-es típussal, de az nem egyértelmű, hogy a depresszió váltja-e ki valahogyan a cukorbetegséget, vagy a cukorbetegség vezet a depresszióhoz.

„A diabétesz olyan sok aggodalommal jár, ami már kimeríti a beteget, és erőtlennek érzi magát – számol be Joe Solowiejczyk, a kaliforniai Johnson & Johnson Diabétesz Intézet kutatója. – Fontos elismerni, hogy időről időre összeroppanhatnak. Vannak olyan napok, amikor frusztráltnak, szomorúnak és fizikailag kimerültnek érzik magukat. Ez akkor válik problémává, amikor a beteg nem képes folytatni a normális életet, és nem szentel folyamatosan elég figyelmet cukorbetegségének. Azon kívül, hogy a diabétesz megnöveli a súlyos szövődmények kockázatát, a kontrollálatlan cukorbetegség a depressziót is súlyosbítja, ami ördögi kör kialakulásához vezet.”

cukorbetegség, érzelmek, depresszió

A depresszió megnövekedett kockázata mellett a diabétesz percről percre befolyásolhatja a kedélyállapotot. Alacsony vércukorszint esetén például a beteg ingerlékennyé, sőt akár agresszívvá válhat, de a magas vércukorszint is hangulatváltozásokhoz vezethet, és befolyásolhatja koncentrációs készséget.

A Diabetes Technology & Therapeutics szakfolyóiratban megjelent egyik szűk körű kutatásból az derült ki, hogy a vércukorszint gyakori ingadozása a 2-es típusú diabéteszben szenvedő nőkben alacsonyabb életminőséggel és negatív hangulattal áll összefüggésben.

Bár a cukorbetegség és a vércukorszint valóban befolyásolja az érzelmeket, azok is hatást gyakorolhatnak a betegek vércukorszintjére és a diabétesz kontrolljára. A szaklap ugyanazon számában közzétett másik kutatásból az derült ki, hogy a diabéteszben nem szenvedő bungee jumpingolókban az ugrással összefüggő stressz jelentősen megnövelte a vércukorszintet. A szervezet normális „menekülj vagy küzdj” reakciójának köszönhetően a stresszhormonok szintje is megemelkedett. Amikor ez történik, a máj glükózt szabadít fel, hogy energiát biztosítson a szervezet sejtjeinek. A cukorbetegek azonban nem rendelkeznek elég inzulinnal ahhoz, hogy a glükózt a sejtekbe engedhessék, ezért ahelyett, hogy energiát termelne, a cukor felhalmozódik a vérben.

Ráadásul a 2-es típusú diabéteszben szenvedőkkel szemben rengeteg előítélet is van a társadalomban. A többségük túlsúlyos, és ülő életmódot folytat, de a túlsúly önmagában nem okozza a betegséget. A cukorbetegség kialakulásában más tényezők, például a genetikai hajlam is szerepet játszik. Mivel a testmozgás és a fogyás megelőzheti a 2-es típusú diabéteszt, a társadalom gyakran hibáztatja ezeket a betegeket állapotukért.

Solowiejczyk szerint éppen ezért ha valaki állandóan ingerlékeny, dühös vagy szomorú, feltétlenül beszéljen szakemberrel, mert ilyen esetben fennállhat annak veszélye, hogy elhanyagolja a betegségét.


Forrás: Medipress
2012. 05. 24.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés
- Karácsonyi ajánlat -
- Kiemelt ajánlat -
- Egészségplázából -