Az eredmények szerint a betegségben szenvedő emberek – különösen a túlsúlyosak és az elhízottak – szürkeállománya néhol vékonyabb, mint az egészséges populációban. „Ezen régiók a memóriáért, mozgások végrehajtásáért és a vizuális ingerek feldolgozásáért felelősek” – nyilatkozta a kutatás társszerzője, Dr. In Kyoon Lyoo, a koreai Ewha Egyetem Agykutató Központjának igazgatója. „Az elhízás növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, emellett anyagcserezavarokat és agyi elváltozásokat idézhet elő. A kutatás során célunk volt felmérni, hogy a korai kettes típusú cukorbetegségben szenvedő elhízott betegekben már kimutatható-e az agyi elváltozás.”
A tanulmányban 50 túlsúlyos vagy elhízott kettes típusú cukorbeteg, 50 normál súlyú kettes típusú cukorbeteg és 50 normál súlyú egészséges ember vett részt. Mindenki 30 és 60 év közötti volt. A cukorbetegek maximum öt éve szenvedtek a kórképtől, s kezelésként életmódot változtattak, illetve szájon át szedhető gyógyszert alkalmaztak. Egy résztvevő sem használt inzulint. A normál testsúlyú cukorbetegek vércukorszabályozása jobbnak bizonyult, a HbA1c értékük 7%, míg a túlsúlyos vagy elhízott csoport tagjainak átlagosan 7,3%. A HbA1c információt ad az előző két-három hónap átlagos vércukorszintjéről, s az American Diabetes Association javaslata szerint 7% alatti érték az elfogadható. Minden résztvevőről készült MR felvétel, majd különböző tesztekkel a kognitív funkciókat is felmérték.
„A kéreg vastagsága csökkent néhány agyi területen a cukorbetegek esetében. A túlsúlyosak vagy elhízottak esetében pedig további elvékonyodást találtak a temporális lebenyeknél” – nyilatkozta Lyoo. „A kutatás azonban nem tudja egyértelműen bizonyítani, hogy a találtak mögött a többlet súly vagy a cukorbetegség, esetleg a kettő együtt áll-e. Azt viszont megállapítottuk, hogy minél régebb óta cukorbeteg valaki, annál nagyobb az agyi elváltozás valószínűsége.”
A kutatás során csak ázsiai embereket vizsgáltak, így nem egyértelmű, hogy a találtak más populációkban is helyt állnának-e. Az sem világos, hogy az elváltozás egyes típusú cukorbetegek esetén is jelentkezik-e. „A legérintettebb agyi területnek a temporális lebeny bizonyult, mely Alzheimer-kór esetén is jelentősen károsodott” – nyilatkozta Dr. Sami Saba, a Lenox Hill Hospital munkatársa. „A kutatás során nem vizsgálták, azonban sejthető, hogy a túlsúlyos cukorbetegek így nagyobb kockázatnak vannak kitéve Alzheimer-kórhoz köthető kognitív funkciók csökkenésének tekintetében.” Amit mindenképp érdemes megjegyezni mindebből, hogy az agyunk egészségének megőrzése érdekében nagyon fontos a testsúly szabályozása és normál tartományban tartása. A jelenség mögött álló pontos folyamat feltérképezésére további kutatások szükségesek. A találtakat a Diabetologia című folyóiratban közölték.