A svédországi Lund Egyetem munkatársai meghatározták, hogy a beszívott diesel-kipufogógázban lévő részecskék fele a tüdőben marad. Ez jóval rosszabb érték, mint más gázok esetén. A fa, illetve a biológiai anyagok égetése során képződött belélegzett részecskék „csupán” 20 százaléka marad a tüdőben. A kisebb részecskék ráadásul mélyebben képesek lejutni a légutakba. A szakértők szerint a vizsgálat legnagyobb tanulsága az, hogy a hatóságoknak korlátozniuk kellene a légkör kipufogógázzal történő terhelését.

Más, élőhely szerinti osztályozást alkalmazó vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy a nagyobb légszennyezettséggel terhelt populációban egyaránt gyakoribb a légúti betegségek, és a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása is. Mindazonáltal arra az ok-okozati összefüggésre nem sikerült fényt deríteni, miszerint a korom lenne a bűnös. A kutatók azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a koromterhelés a tüdőrák kialakulását is befolyásoló tényező.