A felmérés keretében 9 ezer egészséges, 55 évnél idősebb rotterdami lakos adatait vizsgálták 20 éven keresztül. A résztvevőknek kérdőíves formában kellett számot adniuk arról, hogy akadnak-e memória-problémáik. Kiderült, hogy minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek az önkéntesek, annál hosszabb ideig tart, amíg az időskori leépülés részeként a demencia tünetei megjelennek. Ugyanakkor a diplomás felnőttek 39 százalékkal nagyobb valószínűséggel kapnak stroke-t, mint alacsonyabb iskolai végzettségű társaik.
2012-re összesen 1134 olyan esetet regisztráltak a kutatók, amikor a páciens stroke-t kapott. Miután a szakemberek az eseteket elemezték, kiderült, hogy azok az emberek kaptak nagyobb valószínűséggel stroke-t, akik korában memória-problémákról panaszkodtak. Még magasabb volt ez az arány a magasabb iskolai végzettségű páciensek körében. A kutatást vezető Arfan Ikram segédprofesszor szerint a végzettség annak indikátora, hogy az agy milyen mértékben képes felvenni a harcot a kognitív képességeket érintő leépüléssel, mint amilyen pl. a demencia. Ezt a képességet a szaknyelv „kognitív tartaléknak” nevezi, és ennek felépítésére gyerekkorban és a fiatal felnőttkorban kerül sor: a funkciója az, hogy megvédje az agyat a leépüléstől. „Minél magasabb az iskolai végzettség, annál több a kognitív tartalék, tehát tovább tart az agynak, amíg a demencia során leépül. Éppen ezért, ha egy diplomás idős ember hirtelen memória-gondokkal kezd küzdeni, fontos odafigyelni az intő jelre: ilyenkor az agy nem kap elegendő oxigént, és stroke alakulhat ki” – foglalja össze a lényeget a szakember.