Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Az Egyesült Államokban nagyjából 15 millió ember dolgozik éjszakai műszakban, vagy egyéb rendhagyó időbeosztásban, ami egyértelműen negatív hatással van az egészségükre. Amint az a Cell Metabolism című lapban közzétett vizsgálatból kiderül, az éjszaki műszak megzavarja az ember cirkadián ritmusát, vagyis azt a nagyjából 24 órás ciklust, amely azt szabályozza, hogy mikor fekszünk vagy kelünk, teszi mindezt a külvilágból érkező fényre és sötétségre reagálva. A szervezet cirkadián ritmusának működésében nagyjából 20 000 idegsejt vesz részt az agyban, melyeket együttesen szuprakiazmatikus magnak (SCN) neveznek a tudósok. Ez a mag a hipotalamuszban található, és a szem retináján keresztül jut el hozzá az információ arról, hogy éppen világos vagy sötét van, majd ezt az információt továbbküldi a sejteknek.
A kutatást vezető Thales Papagiannakopoulos és munkatársai két gént találtak, melyek szerepet játszanak a biológiai óra szabályozásában, ezek a Bmal1 és a Per2. Előbbi felel azért, hogy utóbbi aktivitásba lépjen, amely ezt követően számos olyan biológiai folyamatot beindít, melyeket a cirkadián ritmus szabályoz, például a sejtosztódást vagy az anyagcserét. A szakemberek azt is megjegyezték, hogy a fenti két gén által kódolt fehérjék egész nap áramolnak a szervezetünkben, ám ezt az áramlást megzavarhatja, ha a fény és a sötétség nem a megszokott ciklikusság szerint váltja egymást.
A vizsgálat során a kutatók egereken hajtottak végre génmódosítást, megy során egy igen gyakori tüdőrákot fejlesztettek ki bennük. Ezek után az egereket két csoportra osztották, az egyik csoportnál 12 órán át világos volt, majd 12 órán át sötét, míg a másik csoportnál 2-3 naponta nyolc órával növelték a világos órák számát, így ezek az állatok ugyanazt élték át, mint azok az emberek, akik éjszakai műszakban dolgoznak, vagy azok, akik egy másik időzónába utaznak el. Az eredmények azt mutatták, hogy az utóbbi csoportba tartozó rágcsálóknál gyorsabb és agresszívabb volt a tumornövekedés, mint az előbbi csoportban.
Egy másik kísérlet során a kutatók kiiktatták az egerekben a Bmal1 és Per2 géneket, majd a normális világosság és sötétség ciklusnak tették ki őket, ám ez is gyors tumornövekedést eredményezett náluk. További vizsgálatok során a szakemberek azt is felfedezték, hogy a fenti két gén akkor lép működésbe, ha egy c-mvc nevű fehérje kezd termelődni. Ez a fehérje a rák növekedését idézi elő, így ha az említett két gén megsérül, ez a fehérje elszabadul és a rák szabad utat kap.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
