Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Élet a gyerekek után
Míg a legtöbb állat élete végéig szaporodik, addig az ember képes évekkel túlélni reprodukciós szakaszának lezáródását. Ez valószínűleg a szociális kötelékeknek köszönhető, egy nagy család sikeréhez a nagyszülők még jóval azután is hozzá tudnak járulni, hogy saját gyermeket már nem nevelnek.
Hosszú gyermekkor
Az embernek sokkal hosszabb ideig van szüksége szülei törődésére, mint más élőlényeknek. Ennek oka valószínűleg fejlettebb agyunk, aminek fejlődése hosszabb időt igényel, mint az állatoknál.
Elpirulás
Az ember az egyetlen lény, amely képes elpirulni, ami Darwin szerint „a legsajátságosabb és legemberibb arckifejezés”. Az, hogy legbelső érzelmeink akaratlan feltárásának mi a szerepe, nem pontosan tisztázott; a leggyakoribb nézet szerint segít őszintének maradni, ami a közösség javát szolgálja.
Tűz
A tűz használata nagy mértékben befolyásolta az ember fejlődését, hiszen őseinknek a tűz segített éjszaka is látni, távol tartani az éjjeli ragadozókat, és melegen tartani őket, ami lehetővé tette, hogy hűvösebb helyeken is élhessenek. És persze a tűz adta a főzést is, ami egyes kutatók szerint nagy befolyással volt az emberi evolúcióra, a főtt ételt ugyanis könnyebb megrágni és megemészteni, ami talán hozzájárult a fogaink és a beleink kisebb méretéhez.
Ruházat
A ruhaviselés szintén egyedivé teszi az embert az állatvilágon belül, a ruházat fejlődése pedig még más fajok evolúcióját is befolyásolta: a ruhatetű nem a szőrzetben, hanem a ruhában kapaszkodik meg.
Beszéd
Sokáig sorolhatnánk azokat a tulajdonságokat, amelyek miatt képesek vagyunk a beszédre. A gége például sokkal lejjebb helyezkedik el az emberi torokban, mint a csimpánzoknál, de a nyelv alatt elhelyzkedő, patkó alakú nyelvcsont is teljesen egyedi az embernél, ugyanis nem kapcsolódik más csontokhoz, ez pedig lehetővé teszi, hogy beszéd közben artikulálni tudjunk.
Kéz
A tévhitekkel ellentétben nem az ember az egyetlen, szembeforduló hüvelykujjal rendelkező élőlény – a legtöbb főemlősre ez jellemző. Abban viszont már egyediek vagyunk, hogy képesek vagyunk a a hüvelykujjunkkal elérni a kis- és gyűrűs ujjunkat, amelyeket szintén be tudunk hajlítani a hüvelykujjunk felé. Mindez szoros fogást és különleges kézügyességet eredményez, és lehetővé teszi, hogy eszközöket tartsunk meg és irányítsunk a kezünkkel.
Szőrtelenség
Bár a majmokhoz hasonlítva szinte meztelennek tűnünk, meglepő módon testünk felületén ugyanannyi szőrtüsző található, mint más főemlősökén, csak szőrszálaink többnyire vékonyabbak, rövidebbek és világosabbak.
Egyenes testtartás
A többi főemlőstől az is elkülöníti az embert, hogy a helyváltoztatás fő formája nálunk a felegyenesedett törzzsel való járás. Ez szabaddá tette a kezeinket és elősegítette az eszközhasználatot, a medencénk viszont olyannyira átalakult, hogy az állatokhoz képest jóval nagyobb agyú újszülöttek világra hozatala szokatlanul veszélyessé vált az embernél: egy évszázaddal ezelőtt még a szülés volt a nők leggyakoribb halálozási oka. A gerinc ágyéki görbülete, ami a felegyenesedett tartás közbeni egyensúlyozást segíti, fogékonyabbá tett minket a hátfájásra és izomhúzódásra.
Különleges agy
Vitathatatlanul az agyunk tesz minket a leginkább különlegessé a többi élőlény közül. Ugyan nem az emberé a legnagyobb agy – ezt a címet az ámbrás cet birtokolja –, sőt még testünk arányaiban sem számít nagynak – sok madárfaj agya akár teste 8%-át is kteheti, míg nálunk ez az arány csak 2,5%. Mégis, ez a közel másfél kilós szerv tesz minket érvelő, gondolkodó lénnyé, messze meghaladva az állatvilág többi részének képességeit, és tette lehetővé Mozart, Einstein és más zsenik műveiknek megalkotását.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
