2024. Szeptember 25. szerda
A máj nátrium-benzoáttá alakítja a fűszert – ezt a vegyületet idegrendszeri zavarok kezelésére használják, mivel az agyba jutva védi az idegsejteket, illetve javítja a motoros funkciókat. A szakértők szerint ez lehet az egyik legbiztonságosabb módszer a Parkinson-kór késleltetésére.

A chicagói Rush Egyetem Orvosi Központjában végzett egérkísérlet nyomán kiderült, hogy a fahéj hatékony fegyver lehet a Parkinson-kór elleni harcban, mivel a máj nátrium-benzoáttá alakítja, mely az agyba jutva megállítja a proteinveszteséget, segít megvédeni a sejteket, ráadásul javítja a motoros funkciókat is. „Ez az egyik legbiztonságosabb megközelítés a Parkinson-kór feltartóztatására” – fejtegette a kutatást vezető Kalipada Pahan professzor a Journal of Neuroimmune Pharmacology című szaklapban. A vizsgálatok kimutatták, hogy a ceyloni fahéj annál hatékonyabbnak bizonyult erre a célra, minél tisztább volt. A következő lépés, hogy a betegséggel élő pácienseken teszteljék a hatást.

A tanulmány szerint az elfogyasztott őrölt fahéj egy nátrium-benzoát nevű vegyületté alakul a szervezetben, amely az agyba kerülve megállítja a Parkin és DJ-1 fehérjék pusztulását, védi az idegsejteket, normalizálja az ingerületátvivő vegyületek szintjét és fejleszti a motoros funkciókat a Parkinson-kóros egereknél. „A betegség folyamatának megértése rendkívül fontos a hatékony gyógyszerek előállításához, amelyek védik az agyat, és megállítják a kór előrehaladását” – magyarázta Pahan professzor. A Parkinson-kór olyan lassú lefolyású betegség, amely a középagy egy kisebb sejtcsoportját, az úgynevezett feketeállományt érinti. Az itteni sejtek fokozatos elhalása csökkenti a egy létfontosságú neurotranszmitter, a dopamin szintjét. A dopamin szintjének visszaszorulása pedig a Parkinson-kór egy vagy több jellegzetes tünetében nyilvánul meg, beleértve az egyoldalú remegést nyugalmi helyzetben, a mozgáslassulást, a végtagmerevséget, valamint a testtartásbeli és egyensúlyproblémákat.  A betegség oka egyelőre ismeretlen, de a szakértők szerint genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak benne.


Forrás: Medipress
2014. 07. 18.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés