A dél-törökországi Catalhöyük területén 2013 és 2015 között végzett ásatások során a szakemberek eredetileg három olyan 8500 éves emberi fogra bukkantak, amelyekről úgy vélték, szándékosan lettek kifúrva, hogy gyöngyként lehessen használni őket nyakláncokon vagy karkötőkön. A vizsgálatok később megerősítették, hogy a fogak közül kettőt valóban gyöngyként vagy medálként használtak.
Scott Haddow, a Koppenhágai Egyetem régésze és a tanulmány vezető szerzője szerint a fogakat ahhoz hasonló kúpos végű, apró fúróval lyukaszthatták ki, amelyet a lelőhelyen talált nagy mennyiségű, állati csontból, illetve kövekből készített gyöngyök előállításához használtak. A kutató hozzátette, hogy a két fog valószínűleg két felnőtt embertől származik, akik 30-50 éves kor közöttiek lehettek. Mivel semelyik fog sem tűnt elhaltnak, ami a kihullást okozhatta volna, ezért a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy mindkét fogat halál után távolították el. A kutatók már korábban is találtak díszítőelemként használt emberi fogakat a felső paleolitikum és a neolitikum időszakából való európai lelőhelyeken, ám a Közel-Keleten soha ezelőtt nem dokumentálták a gyakorlatot. Haddow szerint a lelet ritkaságát figyelembe véve nagyon valószínűtlen, hogy ezek a kifúrt emberi fogak kizárólag esztétikai célt szolgáltak. A szakember szerint sokkal inkább mély szimbolikus jelentéssel bírhattak viselőik számára. A kutató szerint nagyon érdekes továbbá, hogy a fogakat nem sírokban találták meg, noha a lelőhelyen lévő sírokban gyakran vannak állati csontokból, fogakból és egyéb anyagokból készített gyöngyök, függők. Ez azt sugallja, hogy az emberi fogakból vagy csontokból készített tárgyakat szándékosan nem helyezték el a sírokban, vagyis lehet, hogy specifikus - és ritka - rituális tabukhoz kötődtek. A szakember szerint további leletekre van szükség az ékszerként használt emberi fogak pontos jelentésének megértéséhez.