Meglepő kutatási eredmények szerint a fogantatás folyamatában a nők reprodukciós szervei aktívabb szerepet játszanak, mint gondoltuk. David Elad, a Tel Aviv Egyetem kutatója szerint a nemi aktus során létrejövő méhösszehúzódások folyadékot spriccelnek, ami céljuk, vagyis a petevezetékben várakozó érett petesejt felé segíti a hüvelybe jutott spermiumokat. A méh később is aktív szerepet kap: a már megtermékenyült petesejt beágyazódását „üdvözlőtánccal” segíti, aminek hatására a méh nyálkahártyája gyakorlatilag beszippantja a leendő embriót. Ezek a méhmozgások automatikusak – bár úgy tűnik, a nő szándékának mégis van rá hatása.
Egy évekkel korábban zajlott kutatás során Robin Baker és Mark Bellis biológusok női önkénteseket arra kértek, hogy fogják fel a szexuális együttlét után a hüvelyből távozó váladékot. A minták elemzése felfedte, hogy a hüvely szex után az ejakulátumnak csupán kb. 65%-át tartja vissza, és a nők akár az egésztől képesek lehetnek megszabadulni. Még érdekesebb a kutatók azon felfedezése, mely szerint ha a nőnek partnere után van orgazmusa, hüvelye és méhe szó szerint beszippantják a hímivarsejteket. Más esetben, például ha nincs orgazmusa, teste sokkal kevesebb spermiumot tart meg. Magyarán a nőknek bizonyos fokig van ráhatása arra, hogy mely gének kaphassák meg a lehetőséget a petesejttel való egyesülésre – más kérdés, hogy ezek a folyamatok valóban szabályozhatók-e tudatosan. A méh mozgásával kapcsolatos kutatási eredmények mindenesetre hozzájárulhatnak a meddő párok gyermekhez segítéséhez.
Csendesebbek lettek a női óvszerek
A nőknek kifejlesztett óvszerek nálunk nem túl ismertek, talán nem is véletlenül. Az eszközök legújabb generációja nemrég jelent meg az Egyesült Államokban, és azáltal, hogy puhább anyagból készültek, használatuk sokkal kellemesebbé vált: nem adnak ki ugyanis olyan kellemetlen, hangosan csattogó, kattogó hangokat, mint a korábbiak. Márpedig Dr. Paula Hillard, a Stanford Egyetem Egészségügyi Központjának nőgyógyászának azt tapasztalta, hogy az óvszer használóinak eddig ez volt a legnagyobb problémája. Az eszköz népszerűségét növelheti az is, hogy az ára is csökkent, ami különösen nagy előny lehet az AIDS által sújtott szegényebb országokban, ahol sokszor a nők ellen elkövetett nemi erőszak igen elterjedt, így az óvszerrel saját életüket is megvédhetik.
A védekezés terhe még mindig leginkább a nőkre hárul – ezen könnyíthet, ha végre a férfiak számára is elérhető lesz a gyógyszeres fogamzásgátlás. Az egyik lehetséges módszer a hímivarsejtek termelésének tesztoszteron hormon beinjekciózásával történő leállítása. Vizsgálatok szerint a kéthavonta beadott hormoninjekciók sokkal hatásosabbak módszert jelentenek, mint a nőknél a szájon át szedett tabletták. A módszer nem akadályozza a későbbi gyermekvállalást: a hímivarsejtek termelődése 3-5 hónap alatt helyreáll.
Egy másik kutatás szerint a leghatásosabb, férfiaknál alkalmazható módszert a progesztinek (a progeszteron nevű női nemi hormon mesterséges változatai) és a tesztoszteron kombinációja jelenti, ez ugyanis gyorsabban és magasabb hatásfokkal szorítja vissza a spermiumok termelődését.
Másfajta működési elven is alapulhat azonban a férfi fogamzásgátlás: amerikai és iráni kutatók férfiakban felfedeztek egy olyan génvariánst, mely egy fehérjén keresztül képes a hímivarsejtek mozgásképességét befolyásolni – főként azt az élénk mozgást, mellyel a spermiumok képesek a petesejtbe jutni és megtermékenyíteni azt. A reménybeli antibébi gyógyszer a fehérje szabályozásán keresztül akadályozhatja meg a megtermékenyülést. Bármelyik megoldás is bizonyul hatékonynak, egy biztos: tényleges használatukig sajnos még éveket kell várnunk.