Miért fontos a rendszeres szájüregi szűrés, és milyen betegségekre deríthet fényt?
A szájüregi szűrés elsődleges célja a szájnyálkahártya elváltozásainak korai felismerése, hiszen a szájüregben is kialakulhatnak jó-, illetve rosszindulatú daganatok. A szűrés során a szájnyálkahártyán kívül a fogak és az íny állapotát is felmérjük.
Sajnos hazánkban az egyik vezető halálok a szájüregi daganatok okozta megbetegedés. A szájüregi betegségek közül a fogszuvasodás, az ínygyulladás és a fogágybetegség is gyakori, pedig ezek a rendszeres, legalább évenkénti fogászati vizsgálattal, valamint a megfelelő szájápolási szokásokkal megelőzhetők lennének.
Fogorvoshoz sokan csak panasz esetén fordulnak, pedig ezek a betegségek korán felfedezve visszafordíthatóak, vagy könnyen és fájdalommentesen kezelhetők lennének.
Sokan félnek fogorvoshoz fordulni. Mire számítsunk, fájdalmas a szűrés?
A szűrővizsgálat a szájüreg képleteinek megtekintéséből és tapintásából áll, gyors és fájdalommentes folyamat.
Hogyan zajlik a szűrés, és ki végzi?
A szűrés az arc és a nyak megtekintésével és megtapintásával kezdődik, ilyenkor esetlegesen megnagyobbodott nyirokcsomókat keresünk, majd a szájüreg nyálkahártyával borított képleteinek hasonló ellenőrzésével folytatódik. A vizsgálatot általában fogorvos végzi, de dentálhigiénikusok kompetenciái között is szerepel a stomato-onkológiai ( fogászati rákszűrés) szűrés elvégzése.
A szájüreg egészét érinti tehát a vizsgálat?
Az ajkakat, az orcák nyálkahártyáját, a szájfeneket, a szájpadlást, az ínyt és a nyelvet is érinti. Ezeket tapintással is vizsgáljuk, a garatíveket és a hátsó garatfalat viszont csak megtekintéssel. Ezen kívül az állkapocsízület és a fogak állapotát is megnézzük. A folyamat körülbelül 5-10 percet vesz igénybe, és fogászati tükör és szonda, valamint nyelvlapoc és gézlap használata szükséges csak hozzá.
Milyen gyakorisággal és kinek érdemes ezen a szűrésen részt venni?
A szájüregi szűrés mindenkinek ajánlott, de kiemelten lényeges a rizikócsoportba tartozó páciensek vizsgálata. A szűrést évente egy alkalommal javasolt elvégeztetni.
Szájüregi daganatok szempontjából kockázati csoportba soroljuk azokat a pácienseket, akik dohányoznak, valamint rendszeresen fogyasztanak alkoholt, esetleg valamilyen ismert betegségük van, ami hajlamosít a szájnyálkahártya elváltozására, ilyen például a cukorbetegség, a HIV-fertőzés. Ezek mellett rizikótényezőnek számít a szájüregi HPV-fertőzés, a rossz szájhigiéné, a tartós, erős napsugárzás, az alultápláltság és egyéb hiánybetegségek.
Melyek azok az elváltozások, amelyekre mindenkinek figyelnie kellene és orvoshoz fordulni velük?
Bármilyen bőrön, ajakon vagy szájnyálkahártyán észlelt sebet, duzzanatot, fekélyt, vörös vagy fehér területet, mely nem törölhető le, vagy nem múlik el az észleléstől számított két héten belül, mutassunk meg fogorvosnak. Ezen kívül szájüregi daganatot jelezhet a rekedtség, idegentestérzés, nyelési nehezítettség, folyamatosan fokozódó köhögés is.
Van támogatott változata a szájüregi szűrésnek?
Igen, a stomato-onkológiai vizsgálatot az alapellátó fogászati szervnek évente egy alkalommal díjmentesen kell elvégeznie.
Hogyan, melyik program keretében kapcsolódott be az NNK a szájüregi szűrővizsgálatok biztosításába?
A hazai lakosság rossz szájhigiénés állapota és a szájüregi daganatok okozta halálozás dinamikus növekedése miatt a 2018 óta működő „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program 2021-től szájüregi szűrést is kínál a felzárkózó- és kistelepülések lakói számára.
A periférián élők egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése nehezített, valamint motiváció hiányában nehezen kerülnek be az ellátórendszerbe, ezért is nagyon jó lehetőség számukra, hogy a mobilegységekkel mi juttatjuk el hozzájuk a szűréseket.
Tavaly óta körülbelül 7000 ember vizsgálatát végeztük el a kollégákkal. Eredményeink is a szájüregi szűrés létjogosultságát igazolják, hiszen az előző évben megvizsgált páciensek csupán 10%-ánál nem találtunk semmilyen kezelésre szoruló fogászati- vagy szájnyálkahártya-eltérést.