A gombákért rajongó kutatók egy csoportja azonban úgy véli, hogy hamarosan beköszönthet „a gombák kora”, ami talán megmentheti a világot. A gombák ereje főként a föld alatt lévő szálakban, az úgynevezett micéliumban (termőtestben) rejlik, amely olyan enzimeket szabadít fel, amik a talajt és a köveket is képesek lebontani. Területük védelmére erős vegyi anyagokat is termelnek, és tápanyagokat juttatnak a talajba. A mikológus szakembereket éppen ezért leginkább a micélium érdekli, mert úgy gondolják, hogy a gombák felhasználásával jobb gyógyszereket és környezetbarát agyagokat lehet kifejleszteni a jövőben.
Gary Strobel, a Monatana Egyetem mikrobiológusa például felfedezte, hogy a fákat lebontó Ascocoryne sarcoides gombafaj a gázolajban lévő illékony vegyületekhez hasonló anyagokat tartalmaz, amelyekből bio üzemanyagot lehet létrehozni. Az erjesztett mezőgazdasági terményekből készülő bio üzemanyagoktól eltérően a gombából nyert üzemanyagot mezőgazdasági hulladékból is elő lehet állítani. Eben Bower, az Ecovative vállalat igazgatója pedig még egy lépéssel tovább vitte az ötletet azzal, hogy olyan autót fejleszt, amelyet gombából építenek fel. A micélium egy a műanyaghoz hasonló, rugalmas polimer, amely biológiailag lebomlik, és rá lehet kényszeríteni, hogy különböző sűrűségekben növekedve eltérő tulajdonságú anyagokat hozzon létre. A cég már most is készít csomagolóanyagot a Dell számítógépgyárnak, amelyek a nem túl környezetbarát polisztirént helyettesítik.
Paul Stamets, az Arizonai Egyetem mikológusa közel harminc gomba alapú szabadalmat nyújtott már be különböző környezetvédelmi és orvosi eszközökre Fungi Perfecti cégének égisze alatt. Alapötlete a „mikoregeneráció”, vagyis az, hogy bizonyos gombacsoportok a talajhoz való hozzáadásával meg lehet tisztítani a talajt a szennyeződésektől, és felgyorsítható az elnyelt szén mennyisége, ami az éghajlatváltozás megfékezésében is segíthet. Stamets arról is meg van győződve, hogy a Laricifomes officinalis gomba univerzális növényvédőszerként is felhasználható.