Az információs technológia segítségével azonnali választ kaphatunk csaknem az összes elképzelhető kérdésre. A tudásunk ellenőrzésére, illetve az alapvető információk megtalálására azonban olyan gyakran használjuk a Google-t, hogy a tudósok szerint egyre feledékenyebbé válunk miatta. Eredményeikből az is kiderül, hogy rengetegen egyfajta „észprotézisként” használják a keresőt, nem pedig külön eszközként. Így akkor is okosnak tekintik magukat, ha a világháló segítségével tudnak megválaszolni egy kérdést. A kísérletsorozatból világossá vált, hogy a résztvevők nagyobb sikerrel idéztek fel egy-egy információt, amennyiben azt hitték, hogy az eltűnt a számítógépről. Akik úgy tudták, hogy még mindig hozzáférhető az a bizonyos adat, feledékenyebbnek tűntek – akkor is, ha kifejezetten megkérték őket, hogy tartsák fejben az adott részletet.
Egy másik vizsgálatban a Harvard Egyetem kutatócsoportja kért meg hallgatókat arra, hogy kvízkérdésekre válaszoljanak Google-segítséggel vagy anélkül, majd hogy értékeljék a saját intelligenciájukat. A Scientific American című szakfolyóiratban megjelent eredmények alapján azok, akik internetet használtak, pozitívabban értékelték a saját felkészültségüket – még azokhoz képest is, akik fejből jól válaszoltak.
A Google használata olyan érzést kelt az emberben, minta az internet a saját kognitív képességeinek meghosszabbítása lenne – vonták le a következtetést a Harvardnál. Arra is fény derült, hogy a résztvevők hajlamosabbak voltak elektronikus formában elmenteni az ígéretes információkat, mint másokkal megosztani a későbbi hozzáférhetőség érdekében. Tehát jobban bíztak a gépekben, mint társaik memóriájában.