Három tanács idősebb sportolóknak

Miért gyakoribbak 40 felett a sportártalmak?

A sport számos pozitív hatása ismert, erősíti az immunrendszert, növeli a szív- és keringési rendszer teljesítőképességét, gazdaságosabbá teszi a test működését. Ezen kívül nagyon fontos, hogy az idő előre haladtával segít fenntartani az életminőségünket, lassítja a szervezet természetes leépülését. Éppen ezért az élethosszig tartó aktív élet nem csak a fitt külsőn látszik meg, de az egészségünkre is rendkívül pozitívan hat. Ugyanakkor az idősödő sportolónak gyakrabban kell szembenéznie a sportártalmakkal – például porckopással, ízületi- és izomproblémákkal - is, aminek két fő oka van.
- Egyrészt ezek az ártalmak a hosszú távon folytonosan ismétlődő terhelések összeadódásának az eredményei. Vagyis nyilvánvaló, hogy akik évek, évtizedek óta sportolnak, azoknál gyakrabban fordulnak elő.
- Másrészt tisztában kell lenni azzal is. hogy a 35 éves kor felett a szervezet olyan élettani változásokon megy keresztül, amelyek hatására csökken a teljesítőképesség, az izomtömeg, a csontsűrűség, gyengül az erek rugalmassága. Ez pedig magával hozza azt is, hogy a regenerációs képesség is folyamatosan lassul. Három tanács idősebb sportolóknak:

Védjük az ízületeket!

A mozgás ugyan segít az ízületi mozgékonyság megtartásában, de a helytelenül végzett sportgyakorlatok, illetve a túlterhelés rontja az ízületek állapotát. Az idősödő sportolóknak fokozottan figyelmet kell fordítaniuk az optimális edzéstervezésre, amiben érdemes szakember segítségét kérni, hiszen a kellő mértékű és típusú terhelés képes javítani az ízületi egészséget.

Még inkább ügyeljünk a táplálkozásra!

A szervezet változásai miatt kiemelt hangsúlyt kell, hogy kapjon a tápanyagpótlás, a folyadékbevitel. A táplálkozás összeállításánál figyelni kell a bevitt táplálék összetevőinek arányaira (fehérje, szénhidrát, zsír), az ásványi anyag- és a vitaminpótlásra. A kívánt tápanyagpótlás kapcsán előtérbe kerül az étrend-kiegészítők használata is – ebben érdemes dietetikus tanácsát kérni.

Támogassuk minél több oldalról a rehabilitációt!

A rehabilitáció egy többlépcsős folyamat, amelyben nem csak egy sérült testrészt, hanem a fizikumot és adott esetben a pszichét, mint komplex egységet kell gyógyítani. A folyamat sportorvos vezetésével és sportszakemberek (gyógytornász, rehabilitációs edző, dietetikus) közreműködésével zajlik, akik passzív (masszázs, gyógyszeres kezelés, fizioterápia) és aktív (gyógytorna, rehabilitációs edzés) módszereket állítanak a gyógyulás szolgálatába.

Optimalizálnánk a teljesítményt? Nem lehetetlen!

Azoknak, akik ifjúkoruk óta sportolnak, vagy éppen érett fejjel vágnak bele a mozgásba, tudniuk kell, hogyan érhetik el 40-50 fölött is a képességeikhez mérten legjobb teljesítményt, ami még biztonságos – hangsúlyozza Fülöp Tibor, a Sportorvosi Központ sportszakmai igazgatója, laborvezetője. - A személyre szabott edzéstervhez elsősorban szükség van egy terhelésélettani felmérésre, amelynek segítségével pontos adatokat kaphatunk a szervezet teljesítőképességéről, terhelhetőségéről. A spiroergometria egy szabályozott terhelés mellett teljesített légzésfunkciós vizsgálat, amely teljesíthető futópadon, kerékpár- vagy evezős ergométeren. A légzésteljesítmény, a kilélegzett levegő mennyisége és összetétele alapján képet kaphatunk a test igénybevételéről és erőtartalékáról az adott terhelés során. Ezen kívül rendelkezésre állnak a teljesítménydiagnosztika egyéb módszerei, hogy még pontosabb, számszerű adatokat kaphassunk az aktuális aerob és anaerob teljesítőképességről, a saját egyéni pulzus célzónáinkról. Ezekre a precíz mérési adatokra már épülhet egy olyan edzésterv, amely a lehető legjobbat hozza ki a sportolókból, az egészség megóvása mellett.

Ossza meg:

Kövessen minket: