Normális esetben a skandináv téli hidegben szinte biztos fagyhalál várna valakire, aki heteket tölt el a mínusz 30 fokos környezetben, ráadásul az autóban egy rövid idő után elfogyott az oxigén is. Az éhező szervezetben egy idő után sorban állnának le a létfontosságú szervek és az izmok működése. Csodával határos módon azonban épp ezek a körülmények – a fagyos hőmérséklet és az alacsony oxigénszint – tartották életben Skyllberget.

„Az ember képes akár egy hónapig is meglenni élelem nélkül, ha elegendő vízhez jut, de Skyllberg ráadásul mélyen a hó alá volt temetve, úgyhogy az ő esetében valószínűleg beindult egyfajta hibernációs folyamat” – mondta Dr. Ulf Segerberg, az Umeai Norrland Egyetemi Kórház orvosa.
Dr. Roy Walford, az Arizonai Egyetem kutatói segítségével korábban épp ilyen helyzetek szimulálásával kísérletezett. A Bioszféra 2 névre keresztelt, két és fél futballpályányi területen hermetikusan lezárt, mesterséges környezetet hoztak létre, melyben erősen lecsökkentették a hőmérsékletet és az oxigénszintet. A kutatók a mesterséges környezetben vizsgált önkéntes résztvevőktől megvonták az ételt is. Hónapokkal később Dr. Walford megállapította, hogy a résztvevők vérének oxigénfelvevő és -megtartó képessége megnövekedett, a szívritmus és a légzés pedig fokozatosan lecsökkent, de mégis túlélték az extrém környezeti viszonyokat.
A Journals of Gerontology című tudományos magazinban publikált tanulmányában Dr. Walford azt írta, hogy a kísérleti alanyok szervezetében beállt változások sok tekintetben nagyon hasonlítottak az állati hibernációhoz.