A hozzátáplálás kezdete nem véletlenül a hatodik hónap, és nem véletlenül ajánlják a gyermekorvosok és védőnők a fokozatosságot. A baba emésztőrendszere fél éves kor előtt még nincs felkészülve az anyatejen vagy tápszeren kívül más táplálékra.
Egészségesen fejlődő babák esetében a hozzátáplálás megkezdése tehát hat hónapos kor körül javasolt. Abban az esetben, ha a baba súlygyarapodása nem megfelelő, tehát 3 héten át nem nő a súlya vagy stagnált, akkor a gyermekorvos dönt arról, hogy esetleg szükséges-e a hozzátáplálás korábbi megkezdése. Ideális súlygyarapodásnak tartjuk, ha a baba fél éves korára megduplázza születési súlyát. Ha ezt már korábban túllépi, a hozzátáplálás korábbi megkezdése akkor sem szükséges.
A következőkben a legfontosabb tápanyagok bevezetésének időpontját és módját részletezzük.
Tehéntejet szigorúan tilos egy éves kor alatti babáknak adni, mivel magas fehérje- és ásványianyag-tartalma a vese károsodásához vezethet, illetve növelheti az allergiás megbetegedések kialakulásának kockázatát. A tehéntej bevezetésével érdemes várni – van, amikor 2-3 éves korig is, előfordulhat ugyanis, hogy még egy éves kor után is túl megterhelő a pici emésztőrendszerének.
Ha az anya tud szoptatni, hat hónapos korig az anyatej elegendő táplálék és folyadék a kisbaba számára, de féléves kor után sem szabad megfeledkezni a fehérjék fontosságáról. 6-12 hónapos kor között napi 5-8dl anyatej vagy tápszer még szerepeljen a baba étrendjében. Tehéntej helyett egy éves kor után adhatunk külön a kicsik igényeikhez kialakított gyerekitalokat.
Fekete teát semmiképp sem szabad csecsemőnek adni, de az is komoly problémákat okozhat, ha a túl korán vagy túl sok babateát adunk. Ezek a termékek általában sok cukrot, azaz sok felesleges kalóriát tartalmaznak: a tea jóllakatja a babát ahelyett, hogy az értékes anyatejet vagy tápszert fogyasztaná.
Plusz folyadék adására az első félévben csak extrém meleg időjárási viszonyok esetén van szükség. Ez legyen felforralt és lehűtött ivóvíz; a cukros italokat, teákat pedig hat hónapos kor után is kerüljük. Ha mégis valamilyen gyógyteával kínáljuk a kicsit, a cukrot – a mézet pedig még inkább – hagyjuk ki belőle.
Sok felnőtt édesszájú, és úgy gondolja, hogy az édességgel, főként a kicsiknek ajánlott édes tejdesszertekkel, pudingokkal nem tesz rosszat gyermekének. A pici babának azonban még nincs szüksége cukorra, sőt, fogyasztása kifejezetten ellenjavallt egy éves kor alatt: a korábban említett ok mellett az is ellene szól, hogy már ebben a korban is károsíthatja a fogcsírákat.
Édességet csak 2-3 éves kor után adjunk, helyette inkább a gyümölcsök töltsék be a desszert szerepét. Természetes cukortartalmuk bőven fedezi a gyerekek igényeit, magas vitamin- és roststartalmuk miatt pedig az egészséges táplálkozás fontos elemei.
A hazai ajánlások szerint 10 hónapos kor után kaphat először a baba tejtermékeket: sovány tehéntúrót; joghurtot, kefirt; sovány, natúr – nem füstölt! – sajtot. Ekkor is csak az ízesítetlen tejtermékek adhatóak és azokból is 10-20 grammos mennyiség csupán. Az édes joghurtok és tejdesszertek édességnek számítanak, ezeket két éves kor előtt ne fogyassza a kicsi. Ha gyümölcsjoghurtot szeretnénk adni, akkor a friss vagy mirelit gyümölcsöt daraboljuk fel és keverjük össze natúr joghurttal.
A hús a baba számára alapvetően fehérje- és vasforrás, de mivel egy éves koráig csak nagyon kis mennyiségeket eszik meg belőle, vas- és fehérjeigényét nem fedezi teljes mértékben. Erre az anyatej a legalkalmasabb, amiben ezek a tápanyagok a baba szervezete számára megfelelő mennyiségben és könnyen felszívódó formában találhatók meg.
A hazai ajánlások szerint 8-9 hónapos korban lehet először húst, mégpedig fehér húsokat adni. Az első adag darált hús nagyon kevés, kb. egy kávéskanálnyi legyen. Ez a mennyiség szép fokozatosan emelkedik, míg kb. egy éves korra eléri a 30g körüli mennyiséget. Egy éves kor alatt kerüljük a vörös és zsíros húsokat!