2022. Június 29. szerda
Száz éve, 1922. március 25-én halt meg az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma. Kitartása, eltökéltsége, tudásvágya és újító szellemisége ma is példa; hagyatéka örökérvényű. A kivételes személyiségről leszármazottja, dédunokahúga, Radványiné Lőw Andrea mesélt honlapunknak az évforduló mellett annak apropóján, hogy tisztelegve a Hugonnai-örökség előtt, az egyetem útjára indítja Hugonnai Vilma nyomában című portré-sorozatát. A műsor az első magyar orvosnő nyomdokaiban járó, saját területükön kivételes eredményeket elért, az egyetemhez köthető nőket mutat be.

Hugonnai Vilma nyomában – Sikeres nők az egészségért

A beszélgetős portréműsorban olyan, a Semmelweis Egyetemhez kötődő nők szólalnak meg, akik kimagasló eredményeket értek el szakterületükön. A műsor célja, hogy bemutassa, miként állnak helyt a 21. század egészségügyi dolgozói a családban és a munkahelyen egyaránt, szó lesz a munka és a magánélet egyensúlyáról, a szakmai sikerekről, a Családbarát Egyetemről. Az első epizódban a Feketéné dr. Szabó Éva stratégiai és fejlesztési rektorhelyettessel, a Konduktív Pedagógiai Központ igazgatójával készült interjú látható.

A falon bekeretezett régi fényképek: az egyikről egyszerű ruhát, fűzős cipőt viselő, nyílt, de határozott tekintetű fiatal lány néz le a látogatóra.

„Ehhez a fotóhoz különös történet kapcsolódik. Egy kertész kollégámtól kaptam. Amikor megtudta, hogy kinek a leszármazottja vagyok, elhozta nekem ezt az eredeti fényképet. Ahogy mondta, a családi dokumentumok között találta, neki sincs ötlete, milyen úton került a famíliához” – mesélte Radványiné Lőw Andrea, akinek anyai dédapja, Kálmán az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma bátyja volt. Andrea és családja máig különös odafigyeléssel gondozza a Hugonnai-hagyatékot.

Hugonnai1

Hugonnai Vilma a legelső magyar orvosnő: Zürichben tanult és szerezte meg orvosi diplomáját 32 évesen, amit 17 évvel később a Semmelweis Egyetem jogelőd intézményében védett meg. Az orvosi szigorlatokat 1897-ben tette le, és még abban az évben doktorrá avatták itthon. Emlékét többek között a Semmelweis Egyetem Külső Klinikai Tömbje mellett álló, róla elnevezett tér is őrzi, 2010 óta pedig Hugonnai Vilma emlékéremmel ismerik el az egyetemen a fiatal orvos-oktató vagy kutatónőket.

„Az első emlékeim Vilma néniről – mi így hívjuk a családban – nagymamámtól és édesanyámtól valók: mindketten nagyon gyakran beszéltek róla, így hitvallása, hozzáállása végigkíséri az egész életemet, mindannyiunk számára élő és követendő példakép. A Hugonnai-hagyatékot a nagymama férje gyűjtötte össze, aki összeállította Vilma néni életrajzát is. A fényképek, bútorok, dokumentumok mellett fennmaradt egy eredeti recept, amit Vilma néni saját kezével írt, valamint egy névjegy is – ezeket nagy becsben tartjuk.

A családi legendáriumban pedig fennmaradt sok-sok történet, köztük több olyan, ami nagyon jól példázza, hogy micsoda újító, saját korát meghaladó innovátor volt ő. Viccesen azt szoktuk mondani, hogy, amiket ő csinált, azoktól kikészült az akkori társadalom: hímezgetés, zongorázás helyett már kislányként a körülötte fellelhető állatok anatómiáját tanulmányozta és eltökélten akart tanulni.”

Ahogyan Lőw Andrea mesélte, bár családjukban a híres ős megmaradt első generációs és egyetlen orvosnak, jelleme és érdeklődése több ponton megjelenik az utódoknál is.

„Nem véletlenül kapta édesanyám is a Hugonnai Vilma nevet: a nagymama szerette volna, ha a nagy előd nyomdokaiba lépve a gyógyító hivatást választja, de neki inkább a rajzolás iránt volt érdeklődése. Viszont a nagyapámnak olyan felesége lett, az én anyai nagymamám, aki nem lett ugyan orvos, de az első világháborúban önkéntes ápolónőként segített a bajbajutottakon. Emellett a család ’háziorvosa’ is volt a nagymama: 89 éves koráig, haláláig ő oldott meg minden, a családban előforduló egészségügyi problémát.”

Hugonnai2

„Kitartani, jól csinálni! Amit akarunk, azt véghez kell vinni! – az ő hitvallása, jelmondatai nagyon gyakran motiváltak minket is és azt gondolom, hogy kitartása fantasztikus, örökérvényű sorvezető minden korban. Elhatározta – abban a korban szinte lehetetlen küldetésként –, hogy orvos lesz és minden viszontagság és nehézség, minden ellenkező akarat közepette véghez is vitte tervét. – sorolta Lőw Andrea, hozzáfűzve, hogy híres őse nőként kivívta magának ugyanazt a jogot, ami addig csak férfiúi kiváltság volt.

„Emellett, ahogy mondtam, nagy innovátor is volt: mivel a zürichi évek alatt nagyon szegény volt, főleg zöldségeken, gyümölcsökön élt. Megfigyelte, hogy ez az étrend nagyon sokat segít neki a koncentrálásban, sokkal jobban tudott tanulni. Pedig akkoriban még nemigen lehetett hallani a vitaminok fontosságáról. Saját tapasztalatai nyomán adott tanácsokat a hozzá fordulóknak.

A másik hasonló terület, ami egyébként ugyancsak megmaradt családi örökségként, az a természet szeretete, az abban végzett megfigyelései: Hugonnai Vilmát nagyon érdekelte a természet a gyógyítás aspektusából is. Az általa kiadott könyv, a Magyar háziorvos több ebből eredő utalást is tartalmaz. Ilyen például a ’Tessék légfürdőt venni!’ – ez ma már viccesen hangozhat, de akkoriban ezek nem voltak egyértelmű, kézenfekvő dolgok.”

Hugonnai3

Ahogyan Lőw Andrea fogalmazott: nagyon örül, hogy folyamatosan előkerül a Hugonnai-sztori, valamint, hogy az egyetem, ahol egykor doktorrá avatták ősét, méltón gondozza az emlékét.

„Úgy tudom, ma már több nő, mint férfi végez tanulmányokat, Hugonnai Vilma története jó példát ad mindenkinek, aki erre a pályára készül, aki ezt a hivatást választja. De azt gondolom, eltökéltségből, kitartásból mindig, mindenki meríthet az életéből, példájából: öröksége, üzenete érvényes akármilyen időket élünk” – summázta Lőw Andrea.


Forrás: semmelweiss.hu
2022. 03. 31.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés