A Freiburgi Egyetem munkatársa, Helga Kotthoff – a tanulmány szerzője – úgy véli, hogy a domináns emberek mások megnevettetésére való képességüket abban hasznosítják, hogy demonstrálják, ők állnak a kormányrúdnál.
A német kutatónő szerint a ranglétrán magasabban állók számára megengedettebb, hogy másokat megnevettessenek, de ugyanígy az is, hogy agresszívabban viselkedjenek társaikkal szemben, és – vélekedik a német tudós – a legtöbbször a humorizálás valaki más kárára történik.
Helga Kotthoff szerint ez történelmi példákkal is illusztrálható: „A humorizálás, szellemeskedés mindig is a magasabb pozícióban, magasabb társasági szinten állók privilégiuma volt, és alacsonyabb státuszúak számára kockázatos volt ilyesmivel próbálkozni. A nők például egészen az 1960-as évekig csak ritka esetekben nevettethettek meg másokat, hiszen általánosságban ehhez nem tekintették partnernek őket a férfiak.”
Sőt, a német kutatónő szerint a komédia, a szatíra műfajai is azt bizonyítják, a humor az agresszív viselkedésformákhoz tartozik, hiszen ezek alapja soha sem a kedvességben vagy az elfogadó magatartásban gyökerezik. Helga Kotthoff úgy véli, még ma is, annak ellenére, hogy a nők is gyakran humorizálnak, sokkal inkább az jellemző, hogy a nők saját rovásukra, míg a férfiak inkább mások kárára tréfálkoznak. Ráadásul a férfiak inkább válnak „komédiássá”, mint a nők és ez a folyamat már gyermekkorukban elkezdődik, amit Kotthoff azzal támaszt alá, hogy a gyerekek körében is sokkal inkább a fiúk mesélik a vicceket, vagy bohóckodnak, míg a lányok azok, akik nevetnek a kisfiúk tréfáin, grimaszain.
A nők humora a kutatónő szerint funkciójában is különbözik a férfiakétól, a nők ugyanis inkább a társas kapcsolataik elmélyítésére használják a humort, míg a férfiak a frusztrációjukat oldják azzal. Mindettől függetlenül azonban azt lehet megállapítani, hogy mindkét nem esetében a humorizálás mások befolyásolásának, irányításának eszköze.
„Az orvosok gyakran használják a humor eszközét betegeik megnyugtatására is, de sokszor arra is, hogy elhallgattassák a sokat kotnyeleskedő pácienst. A nővérek is gyakran mesélnek vicceket betegekről, ám olyankor szinte soha, amikor orvos is a társaságukban van. Az is megfigyelhető az embereknél, hogy azokat a vicceket nem szokták figyelembe venni, amit egy magasabb státuszú jelenlétében egy alacsonyabb szinten álló személy mond” – nyilatkozta a német kutatónő.