„Több mint egy évtizeddel fiatalabbnak bizonyult azon negyvenévesek agya, akik húszas éveikben az American Heart Association ajánlását, a „Life’s Simple 7-t” követték” – nyilatkozta a kutatás vezetője, Michael Bancks, a Northwestern University Feinberg School of Medicine munkatársa. „Eredményeinkből kiderül, hogy nagyobb az agytérfogata a későbbi életkorban azoknak, akik a fiatal éveikben szív- és érrendszer tekintetében egészségesebb életet éltek. Emellett megemlítendő, hogy az agy térfogatának csökkenése, azaz az agysorvadás az Alzheimer-kór kezdetével és az elbutulással hozható összefüggésbe.”
A „Life’s Simple 7” ajánlás tartalmazza a normális vérnyomás fenntartásának fontosságát, a koleszterin szint szabályozását, a vércukorszint csökkentését, a rendszeres testmozgást, az egészséges étkezést, a súlycsökkentést és a dohányzás mellőzését. Korábbi tanulmányokból már kiderült, hogy az idősek csökkenthetik az elbutulás kialakulásának kockázatát a szívük egészségének javításával. „Ez azonban az első kutatás, mely bizonyítékot nyújt arra, hogy a fiatalok életmódja a későbbi életkorban visszaütközik” – magyarázta Dr. Selva Baltan, a Cleveland Clinic munkatársa. „Azt gondolják, hogy én még fiatal vagyok, azt csinálok, amit csak akarok. Ám ez nincs így. Messzemenő következményei lehetnek a fiatalon élt életmódnak.”
A kutatás során Bancks és munkatársai 518 ember adatait vizsgálták, akik egy hosszútávú, főként a szív egészségét vizsgáló tanulmányban vettek részt. A résztvevőket, akiknek átlagéletkora 51 év volt, három évtizeden keresztül követték. Minden 2-5 évben kontroll vizsgálatokat végeztek rajtuk, s a kutatás kezdete után 25 évvel képalkotó segítségével az agy állapotáról is információt kaptak a kutatók. Pontozták a résztvevőket aszerint, hogy milyen pontosan követték a „Life’s Simple 7” ajánlásait, melyre maximálisan 14 pontot kaphattak. Ezután összehasonlították ezen pontokat a hozzájuk tartozó agyról készült felvételekkel is.
„Minden egyes pont, melyet a fiatalon képviselt életmód minőségéért kaptak a résztvevők, egy évvel késleltette az agy öregedését” – magyarázta az eredményeket Bancks. „Ahogy növekszik a pontszám, úgy kaptunk egyre jobb és jobb eredményeket az agyi felvételeket vizsgálva.” Nem egyformán hangsúlyos szerepet játszik az ajánlás minden része, így például a dohányzás erősebb összefüggést mutatott az agysorvadással, mint a többi életmódbeli tényező. „Nem reménytelen a helyzet, ha nem figyeltünk oda fiatalon eléggé. Sosem késő elkezdeni az egészséges életmódot. Az eredmények csak egy újabb figyelmeztetést jelentenek, hogy már fiatalkorban érdemes odafigyelni az egészségünkre a későbbi életünk érdekében” – egészítette ki Bancks.