Alig kezdődik el a tanév, mégis, nemegyszer már a második-harmadik héten a gyerek rosszullétre panaszkodva jön haza az iskolából. Hasmenése, hányingere van, fáj a hasa, szédül, olykor láz, légúti gondok is jelentkeznek. Mintha a nyári pihenés, erőgyűjtés nem is lett volna, olyan gyenge, elesett, nyugtalanul alszik, nem tudja kipihenni magát. „Iskolaundoritisz” - viccelnének a szülők, de általában ilyenkor egyáltalán nincsenek tréfás kedvükben. Éppen elég gond megoldani, ki vigyázzon a beteg gyerekre, amikor már többnyire egyiküknek sincs kivehető szabadsága, és aggódnak amiatt is, hogy az iskolaévet rögtön egy nehezen behozható lemaradással kezdi a kicsi.
Aztán nem is lenne igazuk, ha bagatellizálnák a kicsi baját, hiszen a gyerek nem szimulál, a betegsége, a tünetei nagyon is valóságosak. Ráadásul nem is csak az iskolába lépve történik először ilyesmi, hiszen a szülők jól emlékezhetnek arra, hogy az óvodát, sőt, már a bölcsődét is szinte minden évben egy-két heti betegeskedéssel kezdte a gyerek. Mi történik hát ilyenkor?
Amikor a gyermek egy új közösségbe kerül, ott új hatások érik, megváltozik az addigi életritmusa, napirendje, újfajta elvárásokkal, feladatokkal kerül szembe. Mi, felnőttek olykor hajlamosak vagyunk lebecsülni a gyerekek gondjait, pedig az óvodai, iskolai év kezdetét ők is ugyanolyan stresszként élik meg, mint ahogyan mi a munkahelyen adódó gondokat, az új feladatokat, esetleg a szokásosnál feszültebb légkört.
Milyen lesz az új év, a csoport vagy az osztály, a tanító vagy óvónéni, hogyan lehet „kijönni” az új társakkal, sikerül-e „jónak” lenni, megfelelni – ezek a kérdések talán nem is tudatosulnak a kisgyermekekben, de az biztos, hogy foglalkoztatják őket, szorongással töltik el, nemcsak napközben az óvodában, iskolában, hanem az otthon töltött órák alatt, sőt, éjszaka is.
A szülők akaratlanul hozzájárulhatnak ehhez a szorongáshoz. Gyakori ugyanis, hogy a család mintegy elvárja a gyerektől, hogy mindig mindenben jól teljesítsen, a szülők drámának élnek meg minden kis kudarcot, minden fekete pontot. Ha a kicsinek „nincs megengedve” a hibázás, ha az elején gondok adódnak, például kiderül, hogy valamelyik területen lassabb, gyengébben teljesít a társainál, a gyereket ez súlyosan frusztrálja.
Ez is vezethet betegségekhez, hiszen a feszültséggel, a stresszel szemben a gyerekeknek nincs még saját önvédelmi taktikájuk, így bizony az immunrendszerüket erősen megviseli, védtelenebbé teszi az egyéb kihívásokkal, kórokozókkal szemben. Márpedig egy-egy új intézményben biztosan találkozik ilyenekkel.
Minden embernek megvan a maga mikroflórája azokból a baktériumokból, mikroorganizmusokból, amelyekkel a szervezete már megtanult együtt élni. A családtagok immunrendszere már ismeri a többiek kórokozóit, kialakította ezekkel szemben a védettséget, így ezek nem okoznak megbetegedést. Egy új közösségbe lépve, egyazon légtérben eltöltve 6-8 órát húsz-harminc társsal együtt, illetve a füzet vagy játék fölött összehajolva óhatatlanul „cserélődnek” a bacilusok.
Szinte elkerülhetetlen, hogy a kisgyerek olyan új kórokozókkal találkozzék, amelyekkel szemben az immunrendszere még nem tanulta meg, hogyan védekezzék. Ezért óvoda- vagy iskolakezdéskor természetes a gyakoribb betegség. Gyermekorvosok szerint óvodáskorban és iskoláskorban évente akár 8-12 szövődmény nélküli légúti megbetegedés is normálisnak tekinthető.
Ugyanakkor nem „kötelező”, hogy minden gyerek minden évben átessen ezeken: a család sokat tehet azért, hogy a kicsi egészséges, kiegyensúlyozott testi-lelki állapotban induljon el otthonról.
A 6-10 éves kisgyereket különösen megviseli, kimeríti a sok újdonság, új feladat, a megváltozott élethelyzet, így a nyárinál több pihenésre, biztonságos keretekre, következetesebb életrendre van szüksége. Hogy kialudhassa magát, a kisiskolásnak este nyolckor, legkésőbb fél kilenckor ágyban van a helye.
Sajnos, a legtöbb családban az a természetes, hogy a gyerek is nézheti a tévét még este is, pedig ez a legkevésbé sem járul hozzá a pihentető alvásához. Érdemes viszont ragaszkodni ahhoz, hogy lefekvés előtt elő legyen készítve minden másnapra.
Az iskolás ugyanis a teljesített feladat jó érzésével nyugodtabban fog aludni, ha készen áll a rendbe tett tanszerekkel, órarend szerint bepakolt táska, a felveendő ruha, stb. Ha reggeli után megy iskolába, az az egész napját biztonságérzettel, nyugalommal tölti el. Hasonlóan jó „üzenet” számára az otthonról hozott tízórai is: nemcsak a testi, hanem a lelki egészségének is jót tesz, ha gondoskodunk erről is. Emellett az iskolai menzát akkor is tanácsos igénybe venni, ha nem kötelező, hiszen a rendszeres időpontban elfogyasztott ebédre nagy szüksége van.
Megelőzéshez: vitamin- és probiotikumkúra
Ilyenkor különösen fontos, hogy a gyerekek erősen igénybe vett immunrendszerét vitamindús, kiegyensúlyozott táplálkozással erősítsük, így az otthoni étkezések, a reggeli, a magával vitt tízórai és a vacsora, ha csak lehet, mindig tartalmazzon valamilyen tejterméket, zöldségfélét, gyümölcsöt is. Sokan tapasztalták már, mennyit segíthet a fertőzések elkerülésében a tudatosan összeállított étrend, illetve az azt kiegészítő vitaminkúra.
Ma már tudjuk azt is, hogy az emberi immunrendszer egyik alapja az egészséges bélflóra, amelynek nemcsak a betolakodó kórokozók elleni védekezés tartozik a feladatai közé, hanem a tápanyagok felszívódásának, az emésztőrendszer működésének segítése, sőt, egyes vitaminok termelése is. A bélflórában élő, az immunrendszer működéséhez hozzájáruló hasznos baktériumtörzseket probiotikumok adásával lehet támogatni. Ha a stressz hatására, vagy a fertőzések, megbetegedések következtében, esetleg antibiotikumos kezelés nyomán felborul a bélflóra egyensúlya, szükségessé válhat ezeknek a „baráti” baktériumoknak az újra telepítése is. Az időben elkezdett vitamin- és probiotikumkúrával megelőzhető a tanév eleji betegeskedés.
Jó tudni, hogy mind a vitaminkészítményekből, mind az élő baktériumtörzseket tartalmazó probiotikus étrendkiegészítőből kifejlesztettek már speciálisan gyermekek számára valót is, érdemes ezeket alkalmazni a nehéz időszak megkönnyítésére.