
Mivel az alpesi országban a talajvizet gyakorta mindenféle különösebb kezelés nélkül használják ivóvízként, az Agroscope Changins-Wädenswil (ACW) kutatóintézet azt a következtetést vonta le, hogy a vitatott édesítőszert az ivóvíz is tartalmazza. A mért koncentrációk azonban a tudomány mai állása szerint nem jelentenek veszélyt az egészségre, és még messze vannak attól, hogy a víz ízén érezhetően változtassanak.

Az aceszulfám számtalan kalóriaszegény termék alkotóeleme. Az emberi szervezet szinte teljes mértékben kiválasztja, így a csatornarendszeren keresztül bejut a szennyvíztisztítókba, ahol nem bomlik be, így bejut a folyókba és állóvizekbe, majd onnan a talajvízbe. A sűrűn lakott területeken a kutatók több aceszulfámot mutattak ki, mint vidéken.
Az édesítőszer segítségével a jövőben mérhető lesz majd, hogy milyen szerepet játszanak a háztartások a talajvíz szennyezésében – írták a kutatók az Environmental Science and Technology című szaklapban. Az aceszulfám révén ugyanis a háztartási szennyvizet el lehet választani más szennyező forrásoktól, például a mezőgazdaságtól vagy közlekedéstől.