A jelenséget, ami által egy dallam előadása a szimpla hallgatásnál sokkal hatékonyabban segít emlékezni, a memória "produkciós hatásának" nevezzük - nyilatkozta Palmer professzor, a Kognitív Idegi Tudományok kutatási igazgatója - A tudósok régóta vitatkoznak rajta, hogy a produkciós hatás vajon valóban a motoros memóriának a következtében jön-e létre (vagyis, hogy az ember jobban emlékezik a végrehajtott mozdulatsorokhoz köthető emlékekre), vagy pedig a megerősödött akusztikus memória segítségével alakul ki. A vizsgálati eredményeink szerint egyértelműen az előbbiről van szó, mivel a motoros emlékek segíthetik a korábban már előadott zeneművek felismerését."
A kutatáshoz a tudósok húsz képzett francia zongoristát kértek fel. A kísérleti csoport tagjait megkérték, hogy tanuljanak meg néhány egyszerű dallamot hallás útján, vagy úgy, hogy néhányszor lejátsszák őket a zongorán. A zongoristákkal ezek után meghallgattatták az összes dallamot, de néhányba rossz hangokat csempésztek. A vizsgálat közben végig elektroenkefalográffal (EEG) figyelték az agyműködésüket.
Az adatok szerint a zongoristák sokkal hatékonyabban ismerték fel a rossz hangokat a dallamokban abban az esetben, ha korábban már lejátszották őket - nyilatkozta Brian Mathias, a McGill Egyetem PhD hallgatója, aki szintén részt vett a kutatásban.
Az EEG vizsgálatok alapján úgy tűnik, a korábban játszott dallamok sokkal nagyobb változást hoztak létre a résztvevők agyhullámaiban és növelték a motoros tevékenységet is az agyukban. Ez arra enged következtetni, hogy agyunk igen gyorsan képes összevetni a hallott információt a memóriában elraktározott motoros információval, így lehetővé téve, hogy felismerjük a már ismeros dallamokat. A kutatás részletes leírása a Cerebral Cortex című tudományos szaklapban olvasható.