Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Legendák szerint a kávé őshazája Kaffa, egy etiópiai tartomány, ahol már a 9. században említik a mára a világ második (az olaj után) legfontosabb kereskedelmi termékét.
------------------------------------------------------HIRDETÉS------------------------------------------- 
Légkeveréses Halogén Főzőkészülék:
38 800 Ft HELYETT 15 990 Ft!
Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetünk benne. Füst- és szagmentes!
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A 14. században vélhetően rabszolga-kereskedők közvetítésével került a kávé Arábiába, ahol valószínűleg csak a 15. század közepétől pörkölték és fogyasztották italként. A „fekete leves” az Oszmán Birodalom felemelkedésével egyre nagyobb népszerűségnek örvendett. Az első kávézók Perzsiában létesültek. A fekete ital 1517-ben Isztambulban is felbukkant; itt nyílt meg Európa első kávéháza. Ettől kezdve sorra nyíltak az öreg kontinensen a későbbi korokban kultikus helyeknek számító „intézmények”. 1645-ben Velencében, 1650-ben Oxfordban, majd 1652-ben Londonban voltak kávéházak, Bécsben mintegy fél évszázaddal a velencei után, csak 1685-ben nyitott meg az első kávéház. Magyarországon az első ismert pesti kávésra vonatkozó adat 1714-ből származik, amikor is a rác Cavesieder Blasius (=Kávéfőző Balázs) házat vásárolt Pesten.
Goethetől származik az ötlet, hogy érdemes lenne a kávébabot desztillálni. Az elképzelés megvalósítása közben a kémikus Friedlieb Ferdinand Runge felfedezte a koffeint. Balzacról tudjuk, hogy jó erős kávét ivott és sokat, így tudott naponta 12 órát dolgozni. Beethovennek kedves szokása volt, hogy leszámolt pontosan 60 darab kávészemet és abból készített magának egy csésze mokkát. A kávé és a körülötte folyó viták megihlették az egyházi zeneműveiről híres Johann Sebastian Bachot is. A „Tamás templom karnagya” egy derűs, humoros darabbal, az 1735-ben íródott Kávékantátával foglalt állást az „inni vagy nem inni” kérdésben.
Egy csésze kávé körülbelül 80-120 mg koffeint tartalmaz, amelyért élénkítő és enyhén antidepresszáns tulajdonságokkal bír. A koffein blokkolja az ébrenléti órákban az agyban felhalmozódó, alváskiváltó hatású vegyületet, az adenozint. A koffeinnek van egy másik, kevésbé ismert hatása is: először ugyanis nyugtat. A gyakorlatban bebizonyosodott, hogy könnyebb úgy elaludni, ha közvetlenül a kávéfogyasztás után lefekszünk; az elsőre furcsának tűnő állítás mögött az a magyarázat áll, hogy a az agy alvásért felelős centrumának nő a vérellátottsága. Ha viszont lemaradunk erről az első körben nyugtató hatásról, akkor már a koffein élénkítő hatását érezhetjük, és szinte lehetetlen elaludnunk.
A „Sleep”szakfolyóirat állítása szerint a kávé koncentrációjavító, élénkítő hatását úgy tudjuk a legjobban kihasználni, ha ahelyett, hogy egyszerre „lezúdítanánk” a jó feketét, egész nap kortyolgatjuk az italt. Különösen ajánlott ez a módszer az éjszaka dolgozóknak. A koffein hatását úgy fokozhatjuk még, ha a hosszabb ideig a szánkban tartjuk a kávét, így az a nyelv alatt gyorsabban felszívódik és a hatás hamarabb érezhető.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
