
A koffein a purin-alkaloidok közé tartozó íztelen, szagtalan, fehér színű, kristályos anyag. A kávé keserű ízéhez semmi köze. Az ún. erős kávé a magasabb csersavtartalom, fenolszármazékok és illóolajok ízétől „erős”.
A koffein hatása az emberi szervezetre
A koffein agyi-idegrendszeri stimuláló, élénkítő hatása évszázadok, évezredek óta ismert. Élettani hatásai alapján megkülönböztethetünk központi idegrendszerre ható és egyéb szervi hatásokat.
Központi idegrendszeri hatások:
• növeli az agy dopaminszintjét (a jutalomérzés anyaga), emiatt függőséget okozhat,
• növeli a percenkénti légzésszámot,
• receptorokhoz (idegrendszeri érzékelők) kapcsolódva elfoglalja azoknak az anyagoknak a helyét, amelyek álmosságot okoznának,
• elernyeszti a simaizmokat,
• emeli a testhőmérsékletet,
• szorongásos, depressziós állapotban ronthatja a tüneteket.
Egyéb szervi hatások:
• növeli a gyomorsav-kiválasztást,
• fokozza a vizeletkiválasztást,
• lassítja bizonyos anyagok lebontását a májban,
• fokozza a szívműködést (növeli a pulzusszámot és a szívösszehúzódások erejét),
• fokozza a vázizmok teljesítményét.
A koffein szervezetre gyakorolt hatása nem azonosítható a kávé szervezetre gyakorolt hatásával, mivel a kávéban a koffein mellett számtalan egyéb élettanilag-biokémiailag igen aktív anyag található.
A káros mellékhatást nem okozó koffeindózis maximum kb. 400 mg egy átlagos, 70 kg testsúlyú embernél. A túladagolás határait nagyban befolyásolja, hogy a koffeinhez bizonyos mértékig hozzá lehet szokni. Mindazonáltal a koffeinbevitelnek még a megszállott kávéfogyasztóknál is van felső határa. Ezt átlépve az alábbi tünetek várhatók:
• álmatlanság (inszomnia),
• tachycardia (kórosan magas pulzusszám) vagy egyéb szívritmuszavar,
• palpitáció (szívdobogásérzés, erős szívösszehúzódás, szívdobbanások érzékelése),
• gyomorégés.
A hosszan tartó, túlzott koffeinbevitel növeli a meddőség és a csontritkulás kockázatát.
Gyermekek és koffeinérzékenyek kerüljék a gyorsan felszívódó koffeint tartalmazó italokat (kávé, kóla, energiaitalok). A teában lévő koffein – az ital más hatóanyagainak köszönhetően –sokkal lassabban szívódik fel, ezért a tea – koffeinbevitel szempontjából – kíméletesebb.
A koffein kölcsönhatása gyógyszerekkel
Az alábbi gyógyszerek használata során előfordulhat, hogy a koffein módosítja azok hatását:
• asztma elleni gyógyszerek (pl. hörgőtágítók),
• szívgyógyszerek,
• szorongásoldók,
• antidepresszánsok,
• fájdalomcsillapítók.
Egyes egészségügyi állapotok indokolttá tehetik az érintett személy napi koffeinbevitelének – kávéfogyasztásának – csökkentését, amely akár megvonási tüneteket is okozhat, az alábbiak szerint:
• aluszékonyság,
• fáradtságérzet,
• fejfájás,
• ingerlékenység,
• koncentrációzavar,
• hányinger.
A fentiek miatt a koffeint tanácsos fokozatosan, több lépcsőben megvonni a függő szervezettől.