Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A Cell című tudományos folyóiratban közölt tanulmány eredményei reményt keltenek, hogy a korábban véltnél felszínesebb, valamint helyreállítható a vírus okozta neurológiai károsodás .
------------------------------------------------------HIRDETÉS------------------------------------------- 
Légkeveréses Halogén Főzőkészülék:
38 800 Ft HELYETT 15 990 Ft!
Akár zsír vagy olaj nélkül is süthetünk benne. Füst- és szagmentes!
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A kutatás ellentmond a korábbi munkáknak, amelyek szerint a vírus az orr felső mélyedéseiben lévő nyálkahártya neuronjait fertőzi meg, belégzéskor ide érkezik a kórokozó. A hártyán lévő szaglósejtek (OSN) teszik lehetővé az illatok érzékelését. Szorosan együttműködnek az úgynevezett szusztentikuláris sejtekkel, amelyek a szaglósejtek munkáját segítik. 
A belga és német kutatók munkája arra utal, hogy a vírus a szusztentikuláris sejteket fertőzi meg, a szaglósejteket nem.
"Alapvető a különbség. Ha a szaglósejtek megfertőződhetnek, innen rövid az út a szaglógumóhoz, onnan az agyba" - mondta Peter Mombaerts, a német Max Planck Intézet frankfurti Neurológiai kutatóközpontjának vezetője.
Az agyban lévő szaglógumó az a hely, ahol az illatok idegi ingerületeit először feldolgozzuk. Ha a vírus ide behatolna, elméletileg az agy mélyebb rétegeibe is eljuthatna, ahol tartós károsodást okozna, különösen azért, mert a szaglósejtekkel ellentétben a legtöbb neuron nem regenerálódik.
Ha azonban a vírus a szusztentikuláris sejteket fertőzi meg, a károsodás rövidebb ideig tart. Mindkét útvonal magyarázhatja a szaglásvesztést, amely az új típusú koronavírus okozta Covid-19 pácienseinek nagyjából felét érinti. Közülük minden tizedik hosszú távon, talán örökre elveszti a szaglását.
A kutatócsoport megvizsgálta a Covid-19 más idegrendszeri tüneteit, köztük a fáradtságot és az úgynevezett agyi ködöt. Nem vonják kétségbe, hogy a betegség érinti a központi idegrendszert, a vita arról szól, hogy a hatások azért lépnek-e fel, mert a vírus megfertőzi az idegsejteket, vagy valamilyen közvetett mechanizmus áll a tünetek mögött.
A kutatók új technológiával tanulmányozták az idegrendszeri károsodásokat: agyalapi sebészettel vettek mintát a szaglóidegsejtekből és a szaglógumóból a kór következtében elhunyt betegektől, haláluk után nagyjából egy órán belül. 30 páciensnél állapították meg, hogy a vírus még mindig szaporodik, ami azt jelenti, hogy a betegség fertőző, akut szakaszában okozott halált. A 30 elhunyt közül csak hatnál találták meg a vírust a szaglóhártyában.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
