Mi változott meg az egészségügyi alapellátásban a koronavírus járvány idején?

Megszoktuk, hogy betegségeinkkel, panaszainkkal felkeressük orvosunkat az alapellátásban, vagy magasabb szinten. Rendelkezésünkre állt a kijáró ügyeleti rendszer is, vészesetben a mentőszolgálat. Amennyiben orvosunkat nem értük el, de a panaszok orvoslása nem várhatott, a sürgősségi osztályon lehetett jelentkezni. A világjárvány idején ez megváltozott hazánkban is. Első helyre került a koronavírus diagnosztizálása, kezelése, elkülönítése, és nehézkesebb lett a hagyományos betegségek ellátása, kezelése. Az érvényes rendelet alapján a családorvos is kerüli a direkt orvos-beteg kapcsolatot a fertőzések elkerülése céljából. Tanácsokkal segíti a beteget, gyógyszereket írhat fel a felhőn keresztül, így a beteg a patikában az orvossal való személyes találkozás nélkül is hozzájuthat gyógyszereihez. A családorvos kérheti a mentőszolgálatot, hogy koronvírus-gyanú esetén a lakhelyen elvégezzék a szűrővizsgálatokat, szükség esetén otthoni karanténról intézkedjenek, kórházi kezelést igénylő eseteknél megfelelő intézménybe kerüljön a beteg. Vegyük át még egyszer a koronavírus tüneteit és megoszlását a WHO adatai szerint.

Szájmaszk, gumikesztyű, gyógyszertári alkohol, védőszemüveg>>

A tünetek gyakorisága

Gyakori: láz (88%), száraz köhögés (68%), fáradékonyság (38%) Előfordul: produktív köhögés (33%), nehézlégzés (19%), torokfájás (14%), fejfájás (14%), izom- vagy ízületi fájdalom (15%), hidegrázás (11%) Ritka tünetek: hányás (5%), hasmenés (4%)

A betegség lefolyása

Enyhe vagy közepes: 80% Súlyos: 14% Kritikus: 6% (légzési elégtelenség, sokk, többszervi elégtelenség)

Mi a teendő koronavírus-gyanús megbetegedés esetén?

[A munkarend a következő: a páciens otthonában telefonon jelentkezik légúti panasz, láz esetén. 1. Felhívja a háziorvosát és/vagy jelentkezik a légúti betegek ellátására kijelölt alapellátási szolgáltatónál telefonon. 2. A háziorvos/ügyeleti orvos kikérdezi a beteget az esetdefiníció alapján. 3. Az orvos két döntést hozhat: – fennáll-e a COVID-19 gyanúja? – szükséges-e a hospitalizáció? Amennyiben igen, a mentőszolgálat speciális védőfelszerelésben kórházba szállítja a beteget. Megjegyezném, hogy gyógyszerhosszabbítások vagy otthoni oxigénengedélyek meghosszabbításához NEM kell felkeresni a szakellátást, ez járványperiódusban rendeletileg megoldott.

Hogyan változott a kórházba kerülés rendje?

[Jelenleg beléptetőkapukon keresztül lehet kórházi ellátást igényelni, általában a sürgősségi osztályokon alakították ki ezt a lehetőséget. Létezik a zöld zóna, ahol azon betegek kerülnek ellátásra, vizsgálatra, akiknek nincs lázuk, és nem mutatják a koronavírus tüneteit. Kizárásos jelleggel tőlük is leveszik a COVID-szűrőteszteket, de ezt követően zöld zónás kórházi kezelési osztályra kerülhetnek. Akinél nem egyértelmű a légútifertőzés- és a COVID-gyanú, szürke zónában várhatja meg a kivizsgálás és a szűrővizsgálatok eredményeit. Akiknél erős a gyanú a vírusfertőzésre, a vörös zónában kerülnek kivizsgálásra. Természetesen minden kórházba kerülő betegnél elvégzik a vírusteszteket.

Miből áll a vírusteszt?

[Vérvétellel az immunrendszerünket vizsgálják, az IgM- és IgG-szinteket nézik. Akiknél az IgM-érték pozitív, az felveti az aktív fertőző betegség gyanúját, akinél pedig az IgG-érték pozitív, az már régebben áteshetett a betegségen, és jelenleg ellenanyagot termel a fertőzéssel szemben. Két, egymást 48 órával követő légúti váladékot is levesznek, általában az orrjáratokon keresztül, speciális leoltó pálcákkal, itt a mintavétel helyes kivitelezése igen fontos, mert álnegatív eredmények születhetnek nem megfelelő mintavétel esetén. Természetesen nem a beléptető kapunál kell kivárni az eredmények megérkezését, mert az elsődleges ellátást követően a szürke és vörös zónás betegek intermedier osztályra kerülnek elkülönítve, hogy egymást ne fertőzzék, az ápolószemélyzet pedig megfelelő védőruhában látja el őket. Amennyiben a légúti váladék PCR-tesztje és a vérteszt is pozitív, a beteg igazolt COVID-osztályra kerül, ahol szakemberek látják el speciális védőruházatban. Ez a harmadik szint a betegellátásban. Amennyiben a beteg állapota a kezelés ellenére tovább romlik, és közvetlen életveszély lépne fel, a súlyos betegek intenzív osztályára kerül lélegeztetésre és komplett ellátásra. A rendszer tehát négy lépcsőből áll.

Az egészségügy felkészült a tömeges járványra!

[Az egészségügyi intézmények rendelkeznek a megfelelő védekezőeszközökkel, lélegeztetőgépekkel. Világszínvonalú, külön mobil járványkórház épült, és a tömeges ellátásra kijelölt intézményekben a betegágyak 2/3-a a vírusfertőzöttek ellátásának biztosítására lett kiürítve. Speciális online tanfolyamokon vettek részt a nem szakterületen dolgozó orvosok, folyamatos továbbképzés folyik a rezidensek és az önkéntes orvostanhallgatók körében. Gócpontok kialakulása esetén az egészségügyi személyzet átirányítható más kórházakba is, hogy a betegellátás biztosított legyen. Kezdenek kialakulni a kezelési protokollok, és sokat segítenek a külföldről átvett esetismertetések. Az emberek összefogtak a járvány leküzdése érdekében, és gőzerővel folynak a kutatások is a hatékonyabb gyógyulás eléréséért. A tüdőgyulladásokat az esetek többségében CT-vel diagnosztizálhatjuk, súlyos esetekben és a gyógyulásnál is segítségül hívhatjuk a CT-eszközt a nyomon követésre.

Szájmaszk, gumikesztyű, gyógyszertári alkohol, védőszemüveg>>

A WHO szerint a halálozási előfordulás életkor szerint bontva:

0–9 év között: 0% 10–19 év között: 0,2% 20–29 év között: 0,2% 30–39 év között: 0,2% 40–49 év között: 0,4% 50–59 év között: 1,3% 60–69 év között: 3,6% 70–79 év között: 8% 80 év felett: 14,8%

[Sajnos a halmazati betegségekben szenvedő, igen idős betegek a lélegeztetési és az intenzíves ellátás ellenére 80%-ban meghalnak a heroikus küzdelem ellenére is. Ezért fontos az otthoni karantén! Mentsünk meg minél több embert, ennek legjobb módja a higiénés szabályok betartása, és a fertőzések elkerülése. Egyre több lesz a gyógyult ember, a fiatalok remélhetőleg tünetmentesen átesnek a fertőzéseken. Lehet, hogy a világ jelen statisztikai adatai lesújtóak, de ne feledjük el, hogy az előző években az influenza és a tüdőgyulladás időszakában az idősek halálozási aránya sokkal magasabb volt, mint a COVID-járványban elhunytaké eddig. Segítsünk egymáson, és tervezzük a szebb és boldogabb időket, képezzük magunkat, mozogjunk, ha lehet, ne hízzunk el, táplálkozzunk egészségesen, és ne terjesszük az álhíreket.

Ossza meg:

Kövessen minket: