2024. Április 18. csütörtök
A légszennyezés évente nagyjából 3,2 millió halálesetet eredményez, főleg szívroham, stroke és tüdőrák formájában – állítják a szakemberek. Ez az érték magasabb, mint az AIDS és a malária miatti halálozások együttvéve.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) környezetvédelmi előírásainak betartása évente körülbelül 2,1 millió életet menthetne meg. A tudósok ki is dolgoztak egy modellt arra vonatkozóan, hogy a kültéri légszennyezettség csökkenése hogyan szoríthatja vissza a szívroham, a stroke és a tüdőrák kialakulásának veszélyét. Ez a tanulmány az első részletes elemzés arra vonatkozóan, hogy milyen közegészségügyi előnyökkel jár a környezetvédelmi szabályok követése. A külső légszennyezettség esetében főleg a 2,5 mikrométernél kisebb részecskék számítanak, amelyek a tüdőbe is bekerülhetnek. Az ilyen apró molekulák számos szív- és érrendszeri betegség kockázatát növelik, továbbá rákot okozhatnak, s a légzőszervekre is negatívan hatnak. Az ilyen típusú légszennyezettség főleg tüzekből, szénerőművekből, a közlekedésből, a mezőgazdaságból és az iparból származik. Az alacsony jövedelmű országokban a szén- vagy fatüzelés is ront a helyzeten, a kültéri szemétégetésről nem is beszélve. „Arra voltunk kíváncsiak, mennyivel tisztább levegőre lenne szükség ahhoz, hogy lényegesen csökkenjen a mikrorészecskék miatti halálozás” – magyarázta Dr. Joshua Apte, a Texas-i Egyetem munkatársa.

A szakember elmondta, hogy a világ népességének többsége olyan területeken él, ahol a mikrorészecskék jelenléte meghaladja a WHO által előirányzott 10 mikrogramm per négyzetméteres határértéket. Kína és India egyes részein ez az érték akár tízszeresnél is nagyobb lehet. A kutatók várakozásainak megfelelően bebizonyosodott, hogy a mikrorészecskék visszaszorítása jelentősen csökkentheti a mortalitást a legszennyezettebb területeken. Meglepő volt azonban, hogy ezekkel az intézkedésekkel még Nyugat-Európában is hasonló hatást lehet elérni. „A levegő tisztítása nemcsak a világ legszennyezettebb országaiban kulcsfontosságú, hanem például az Egyesült Államokban, Kanadában vagy Európában is” – fejtette ki a társszerzőként közreműködő Dr. Julian Marshall, a Minnesotai Egyetem munkatársa. A tanulmány az Environmental Science and Technology című szakfolyóiratban jelent meg.


Forrás: Medipress
2015. 06. 25.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés