
Szívrohamot, sok tényező, a fentieken kívül például szex, harag, marihuánahasználat és légzőszervi fertőzések is kiválthatnak, ám a kutatók szerint a légszennyezés a főbűnös. Mindez azt jelzi, hogy a népesség jelentős részét érintő légszennyezést a szív-érrendszeri betegségek kockázatának elemzésekor komolyabban kellene venni, mint a droghasználathoz hasonló, nagyobb egyéni kockázatot jelentő, ám ritkábban előforduló tényezőket.

Tim Nawrot kutatásvezető, a belgiumi Hasselt Egyetem munkatársa reményei szerint eredményeik rábírják az egészségügyi szakembereket, hogy gyakrabban gondolkozzanak a népesség szintjén jelentkező kockázatokról – olvasható a The Lancet brit orvosi folyóiratban.
A szakemberek 36 különböző tanulmányból származó adatokat elemeztek. Ezek alapján számították ki a szívroham relatív kockázatát különféle kiváltó tényezők hatására, valamint azt a mérőszámot, amely megmutatja, hogy a népesség szintjén mekkora hányaddal járul hozzá a szívrohamokhoz az adott rizikófaktor. Ez utóbbi, PAF-nak nevezett hányad mutatja meg, hogy az összes szívroham mekkora hányadáért felel egy-egy kiváltó tényező.
A legnagyobb PAF-hányadú kockázati tényezők: a közlekedés, a fizikai megerőltetés, az alkohol, a kávé, a légszennyezés, ezeket követik olyan dolgok, mint a szex, a harag, a kokainhasználat, a marihuána szívása és a légzőszervi fertőzések.