A módszer alaposabb feltérképezéséhez összesen 1400 vizsgálati alanyra volt szüksége a téma kutatóinak. A szonda 86%-os pontossággal volt képes felismerni és megkülönböztetni a 17 vizsgált betegséget, illetve kiszűrni azokat, akik egészségesek voltak.
Jótékony és mérgező is, a testükben hordjuk - mi az? > > >
A szonda pedig mikroszkópikus alkotórészek – illó szerves vegyületek (VOC) – felismerésére lett kifejlesztve, majd az adott illatmintát azonosítja azzal betegséggel, amelyre az általa talált vegyület jellemző. A betegségek szag alapján történő felismerése egyébként nem újdonság az orvostudományban, az orvosok ugyanis már Krisztus előtt 400-ban is képesek voltak bizonyos betegségek testnedvek (pl: széklet, vizelet) alapján történő diagnosztizálására.
Egészséges fejbőr, gyönyörű haj - holt-tengeri iszapos samponszappannal.>>>
Az orvostudomány már több 100 ilyen illóanyag leheletből való felismerésére képes, de a jelen kutatásban vizsgált 17 betegség felismeréséhez csak 13-ra volt ezekből szükség, mivel egy betegségre nem csak egy VOC jellemző, és egy VOC több betegségben is megjelenhet. A Nonanal-VOC megjelenik például az ovárium daganatban, a gyulladásos bélbetegségben és a mellrákban szenvedő betegek esetén, míg az Isoprene-VOC a krónikus máj- és vesebetegségekre illetve a diabéteszre specifikus. Bár a technológia még nem áll készen a mindennapi használatba való bevezetésre, de további tesztelések és a mérési technológia pontosságának növelését követően egy egyszerű és olcsó megoldást nyújthat mind a diagnosztikában, mind a már ismert megbetegedések lefolyásának nyomon követésében.