Amikor a szomszédról kiderül, hogy leprás

A férfi még 1970-ben kapta el a betegséget, máig sem tudja, hogyan. Mivel Zimbabwében igen ritka a lepra, az orvosok először szifiliszre gyanakodtak, ám a férfi közölte velük, hogy az kizárt, mivel felesége – akivel akkor három hónapos házasok voltak – az egyetlen szexuális partnere. Végül megállapították, hogy Dan leprás, aki úgy tartotta becsületesnek, hogy a hírt megosztotta feleségével és felajánlotta neki, hogy hagyja el. Babs azonban azt felelte, egyrészt szereti a férjét, másrészt Isten előtt megfogadta, hogy jóban-rosszban kitart mellette, így a pár együtt maradt, és hét év elteltével az asszonyt is utolérte a betegség.

Ha kellő időben felismerik és kezelik a betegséget, akkor antibiotikumokkal elkerülhető, hogy maradandó károsodások lépjenek fel, ám Dan esetében nem ez történt. A férfi először 1960-ban tapasztalt magán furcsa tüneteket, ám ekkor még nem vette azokat komolyan és csak tíz évvel később – amikor egész teste kiütéses lett – fordult orvoshoz. Ennek következtében ma egyik kezét nem tudja rendesen használni, jobb lábát pedig térdből amputálták, és megelőzendő, hogy a bal lábával is ezt történjen, azt 16 hónapja gipszbe tették az orvosok.

Visszagondolva a férfi arra gyanakszik, hogy valamikor 4 és 7 éves kora között fertőződhetett meg, szerinte édesanyja máig magát hibáztatja amiatt, hogy gyerekkorában nem tudta őt megvédeni ettől a betegségtől. A házaspárnak két fia született, akiknél azonnal elkezdték a gyógyszeres kezelést, nehogy utolérje őket is a lepra, és bár többen azt tanácsolták a párnak, hogy ne beszéljenek senkinek a betegségükről, a fiúk 9 és 11 éves korában ők mégis úgy döntöttek, hogy megosztják velük a családi titkot.

1999-ben Dan már egy gyülekezet lelkipásztoraként szolgált, és egy lepramisszióval kapcsolatos feladattal bízták meg. A férfi ekkor látta elérkezettnek az időt arra, hogy híveivel is megossza féltve őrzött titkukat. A gyülekezet döbbenten fogadta a hírt, és csak annyit kérdeztek, ezt eddig miért nem mondták el nekik, majd mindannyian kezet szorítottak velük és együttérzésüket fejezték ki. A pár ma már úgy gondolja, Isten nem véletlenül adta nekik ezt a betegséget, az Indiában végzett szolgálatuk során ugyanis az ottani leprások amint meglátták a férfin a lepra által hagyott nyomokat, azonnal bizalmukba fogadták őt, és szívesen hallgatták az Istenről szóló tanításait.

A lepra késői kezelésének következményeként nagyjából 3 millió mozgásában korlátozott ember él a Földön. A WHO adatai szerint 2011-ben több mint 219 000 új esetet diagnosztizáltak, az esetek több mint fele Indiában történt. A betegség nem örökletes és érintéssel nem terjed, leginkább a szegény, túlnépesedett helyeken jellemző. A lepra megfelelő gyógyszerekkel gyógyítható, ám az előítéletek miatt sokakat örökre kirekesztenek, főleg, ha a betegség látható nyomokat hagyott rajtuk.

Ossza meg:

Kövessen minket: