A lupus több változatban is jelentkezhet, de a leggyakoribb a szisztémás lupus erythematosus (SLE). SLE esetén az immunrendszer tévesen olyan ellenanyagokat termel, amelyek a test saját szöveteit támadják. Ez a támadás széles körű hatással járhat, többek között a bőrt, a szívet, a tüdőt, a vesét és az agyat is károsíthatja. A betegség főként nőket sújtja, és a 20-as vagy 30-as éveikben jelentkezik.
Az Immunity című szakfolyóirat március 8-i számában megjelent új kutatás bizonyítékot talált arra, hogy a lupusban szenvedő betegekben az immunrendszer B sejtjeinek egy része rosszul fejlődik: mégpedig úgy, hogy elősegíti, nem pedig meggátolja a gyulladást.A kutatás vezetője, Claudia Mauri, a University College London immunológus professzora szerint a felfedezés új lupus elleni terápiák kifejlesztéséhez vezethet. Mauri professzor elmondta, hogy a lupusos betegekben a gyulladásgátló B sejtek megakadályozzák az interferon alfa nevű fehérje túlzott termelődését. Ez egy létfontosságú feladat, mivel a túl sok interferon alfa azt eredményezi, hogy túl sok B sejt termel ellenanyagokat. Az ellenanyagok szükséges tényezők a szervezet fertőzés elleni védelmében, de lupus esetén ezek az antitestek magát a szervezetet támadják.
A szakértők a kutatás további részében azon fognak dolgozni, hogy új kezelési stratégiákat dolgozzanak ki a gyulladásgátló B sejtek megzabolázására az SLE-ben szenvedő betegek számára.