Megőrizhető-e makulátlanul a makula?

A sárgafolt pici, de fontos

A sárgafolt, vagyis, orvosi nevén a makula a szemfenék ideghártyáján, a szem optikai tengelyében található. Ez, a környezeténél sötétebb terület nagyon kicsi ­- átlagosan alig több mint egy milliméter átmérőjű - viszont annál fontosabb funkciót tölt be: az apró részleteket is megkülönböztetni képes éleslátásnak és a színek látásának a központja. A makula közepén lévő, ún. központi gödörnél egyesülnek a szembe érkező fénysugarak. A sárgafolt a szemfenéknek egyik legérzékenyebb területe, így ha ezt valamilyen ártalom éri (például UV-sugárzás, vagy a szemfenéki erek károsodása, stb.) akkor viszonylag kis behatásra is jelentős látásromlás indulhat el.

Minden hatodik idős ember érintett

Az idősebbek látása általában már nem tökéletes, többfajta szembetegség sújtja az életük „második félidejét” élőket. A kifejezetten időskorra jellemző szembetegség, a jelentős és visszafordíthatatlan látáskárosodást okozó makula-degeneráció az ötven évesnél idősebb népesség mintegy 15 százalékát érinti, sőt, az időskorban bekövetkező teljes látásvesztésnek is ez a leggyakoribb oka. Becslések szerint az időskori makuladegeneráció tehető felelőssé a vakságok feléért – ez összesen 25-30 millió beteget jelent. A makula-degeneráció lényege a retina (a szemfenék ideghártyája) központi részének, a sárgafoltnak az elfajulása. E folyamat a központi látás jelentős romlásával jár: az érintett először görbének lát egyenes vonalakat (egyik gyors tesztelési lehetősége, az ún. Amsler rács ezen alapul), torzul a látott kép, egyes részletek már nem kivehetők. Később a látómező közepén homályos folt jelenik meg, majd a látás csak a perifériákon marad meg. A beteg egy idő után már nem képes olyan tevékenységre, amely apró jelek, részletek felismerésén alapul, így nem tud olvasni sem, a látásromlás a leghétköznapibb tevékenységeiben is erősen korlátozza. A makula degeneráció okait még kutatják, de a hátterében lévő néhány körülményt már sikerült azonosítani. A szakorvosok úgy látják, hogy a makula elváltozását, az életkor előrehaladtán kívül genetikai örökség és több, az életmódban keresendő körülmény (dohányzás, túlzásba vitt napozás, mikrotápanyagban, vitaminban, különösen luteinben és zeaxantinban szegény táplálkozás, elhízás, magas vérnyomás) is elősegítheti. Ezek ugyanis legyengítik a sárgafolt sejtjeinek védelmét az ártalmas szabadgyökökkel szemben. A lehetséges életviteli okok megismerése különösen fontos, hiszen ezek lehetőség szerinti kizárásával lassítható vagy megállítható az egyébként gyakorlatilag még gyógyíthatatlan folyamat, erősíthető a szemideghártya sejtjeinek védelme.

Lassú vagy rohamos lefolyású?

A makula-degeneráció két típusa közül a gyakoribb az ún. száraz (non-neovaszkuláris) forma, amelynek legfőbb tünete a lassú látásromlás a sárgafolt fokozatos károsodása, szövetének elvékonyodása, pigment-lerakódás miatt. Még veszélyesebb, mert ennél rohamosabb és jelentősebb látásromlást okoz az ún. nedves, neovaszkuláris makula-degeneráció, amely a sárgafolt területén új, elfajult hajszálerek megjelenésével, bevérzésekkel jár. A diagnózis fontos eleme a típus meghatározása, mert az esetek mintegy négyötödét jellemző száraz formából kifejlődhet a nedves változat is, amely viszonylag rövid idő alatt akár teljes látásvesztést is eredményezhet. A szakorvosok ezért azt ajánlják, hogy a száraz makula degeneráció esetén legalább félévenként, a nedves forma diagnosztizálása esetén viszont ennél gyakrabban keressék fel a betegek a szemészeti szakrendelést.

Megelőzni jobb lenne...

Sajnos, a makula-degeneráció a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható igazán eredményesen, akár hagyományos módszerekkel, akár injekciós, műtéti vagy lézeres beavatkozásokkal kísérlik meg. Ezek az eljárások lassíthatják, megállíthatják a folyamatot, például elpusztíthatják a makulát pusztító kóros érnövekményt) de visszafordítani nem képesek. Ezért lenne fontos a megelőzés: a károsító életmódi tényezők minimalizálása, az egészséges, antioxidánsokban, elsősorban a szem természetes védelmi mechanizmusát erősítő luteinben és zeaxantinban gazdag „szembarát” táplálkozás. Nemcsak a betegek, hanem az egészségesek számára is megszívlelendő, hogy a szemet tanácsos kímélni a káros hatásoktól, így elsősorban az UV-sugárzástól. Napozás, síelés, szoláriumozás, hegesztés, lézer mutatópálca használata közben nem szabad elfelejtkezni az óvatosságról, és az ilyenkor szükséges fényvédő eszközök használatáról. Igazolódott a dohányzás „szembántó”, pontosabban a szemfenék vérellátását biztosító hajszálereket károsító hatása is, ezért a leszokás a megelőzés alapvető eleme. A szakemberek a szemkárosító ártalmak közé sorolják az elhanyagolt magas vérnyomást, a képernyőközeli munkát, a rendszeres TV nézést, a szennyezett levegőt, az egészségtelen táplálkozást, az elhízást, a stresszt, az alkoholt és a kávét is. A károsodást az ún. „szabad gyökök“, az oxidánsok okozzák: ezek a különösen reakcióképes anyagcseretermékek megtámadják a szem sejtjeit is. A szem enzimekből és antioxidánsokból álló, természetes védekezőmechanizmussal száll szembe ezzel a folyamattal, az ún. oxidatív stresszel. Ezekhez a nyomelemek, vitaminok az elfogyasztott táplálékból kerülnek a szervezetünkbe. Ezért a változatos, kiegyensúlyozott, a szükséges mikrotápanyagokat biztosító táplálkozás a megelőzésben alapvető jelentőségű. A szemet védő vitaminok és nyomelemek folyamatos biztosítása még fontosabb, ha valaki olyan szembetegségben szenved, melyben oxidatív folyamat is zajlik. Ilyen például az (idősebb korban gyakoribb) szürke hályog, a cukorbetegek ideghártya-károsodása és az időskori makula-degeneráció.

Minél színesebb, annál egészségesebb

Jó tudni, hogy egyes élelmiszerek különösen gazdagok a szem egészségét legjobban őrző mikrotápanyagokban, vitaminokban, a luteinben, zeaxantinban és a karotinoidokban. Könnyű megjegyezni: a harsogóan zöld illetve ragyogóan sárga színű zöldségek tartalmazzák ezeket a legnagyobb mennyiségben. Így például a sok természetes festékanyagot tartalmazó fejes és a kelkáposzta, a spenót, a brokkoli, a kelbimbó, a borsó, illetve a kukorica, a sárgarépa és a sütőtök fogyasztása biztosan jót tesz a látásunknak is.

Ossza meg:

Kövessen minket: