A kutatók a bordásmedúza genomszekvenciájának (tulajdonképpen DNS-összetételének) vizsgálata során rájöttek, hogy az állat a világ össze állatfajával rokonságban van. Valójában olyan sok hasonlósággal rendelkezik, hogy a szakértők egyenesen odáig merészkedtek elméletükkel, hogy az élőlény az ember egyik legelső őse lehet.
A Miami Egyetem és az amerikai National Human Genome Research Institute kutatóintézet munkatársai meg akarták fejteni a bordásmedúza teljes genomszekvenciáját, hogy kiderítsék az állattal kapcsolatos hiányzó információkat. Vizsgálatukhoz az Atlanti-óceánban honos Mnemiopsis leidyi bordásmedúza egyedeit használták fel. Amikor feltérképezték a genomját, és végigfuttatták egy számítógépes programon, kiderült, hogy DNS-e minden más állattal közös. A hasonlóság olyan mértékű, hogy a kutatók azt feltételezik, ez az állat lehetett a törzsfejlődés kiindulópontja.
Több mint félmilliárd évvel ezelőtt egyetlen faj levált az összes többi állattól, és a kutatók korábban úgy vélték, hogy ez a tengeri szivacsokkal kezdődött. A Science szaklapban közzétett kutatás szerint azonban a bordásmedúza lehetett az állatok családfájának legkorábbi elágazása, amely minden más állatfaj testvérvonalává vált. Ez azt az elméletet is módosítja, mely szerint az összes állatban kifejlődött idegrendszer és izomzat. A szivacsok nem rendelkeznek idegrendszerrel és izomzattal, és amikor a kutatók azt feltételezték, hogy az emberek őse, úgy vélték, hogy a többi állat idővel kifejlesztett magában ezeket a jellemzőket. A bordásmedúza azonban rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, ami azt jelenti, hogy ha ezek az első őseink, néhány fajban visszafejlődtek ezek a túlélés szempontjából előnyös tulajdonságok. Dr. Andy Baxevanis, a tanulmány szerzője elmondta, hogy ezek az eredmények felbecsülhetetlen információval szolgálnak azon események sorrendjének meghatározásához, amelyek az állatvilágban látható hihetetlen változatossághoz vezettek.