Mellkasi fájdalom, hátfájás? Koszorúér betegségre is utalhat

Tipikus tünet a mellkasi fájdalom

Szívkoszorúér- vagy koszorúér-betegségen a koszorúerek érelmeszesedését, illetve az ennek kapcsán kialakult kórképeket értjük. Ezek azért alakulhatnak ki, mert nem jut elég vér a szívbe, ami emiatt nem képes megfelelő hatékonysággal ellátni a feladatát. Mindennek közvetlen következménye az oxigén ellátási zavar, ami elsősorban fizikai terhelés kapcsán okoz tünetet. Hiszen, ha a szív nem dolgozik megfelelően, nyilvánvaló, hogy a fizikai munkát sem fogjuk tudni a régi energiával végezni. Ilyen esetekben kimerültség, terhelhetőség-csökkenés jelentkezik, illetve megjelenik a tipikus tünet: a mellkasi fájdalom, szorítás. Ez akár angina pectoris, azaz szívizom-károsodással nem járó mellkasi fájdalom is lehet, ami néhány perc alatt elmúlik. Súlyosabb esetben azonban jóval komolyabb, szívizom-elhalással járó szívinfarktus is jelentkezhet, és az oxigénhiány olyan további betegségeket is okozhat, mint a szívelégtelenség, a szívritmuszavarok, végső esetben beállhat a hirtelen szívhalál.
Érthető tehát, hogy miért olyan fontos idejében felismerni és kezelni a szívkoszorúér betegséget. Ez azonban nem mindig egyszerű, hiszen például a nőknél gyakoribb a késői diagnózis, az esetleges atipikus tünetek vagy a tünetek hiánya miatt.

Milyen atipikus tünetek utalhatnak koszorúér-betegségre?

- Bizonyos szempontból szerencsés, ha a koszorúér-betegség feltűnő tünetekkel hívja fel magára a figyelmet, hiszen egy erős mellkasi fájdalom, különösen, ha kisugárzik a karba, a nyakba, a vállba, az állkapocsba, annyira meg tud ijeszteni egy embert, hogy orvoshoz fordul. Így pedig még jó eséllyel korábban felismerhető és kezelhető a probléma – ismerteti dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont kardiológusa. – Ugyanakkor vannak olyan kevésbé jellemző tünetek, amelyekre sokan legyintenek, mert nem gondolják, hogy kardiológusra tartozik a kivizsgálásuk. Ilyen például a nyilvánvaló ok nélküli hátfájás, a gyomorégés, a hasi diszkomfort, a hányinger – ezek valamivel nagyobb arányban jelentkeznek nőknél, akik sokszor nem is veszik komolyan a saját egészségüket. Így mire orvoshoz kerülnek, gyakran az első tünetek megjelenéséhez képest jóval később, már komplexebb kezelésre lehet szükség. Vagyis nem lehet eléggé hangsúlyozni a tünetek esetén szükséges kivizsgálás jelentőségét, különösen azoknál, akik valamilyen rizikófaktorral rendelkeznek.

Ezek az ismert rizikófaktorok és a szükséges vizsgálatok

A jellegzetes és az atipikus tüneteket mindenképpen komolyan kell venni, különösen akkor, ha idősebb személy tapasztalja azokat, ha a családban előfordult már szívbetegség, ha dohányzik, magas vérnyomással és magas koleszterin-, trygicerid- és CRP-szinttel rendelkezik az illető. Ugyancsak kockázati tényezőnek számít a cukorbetegség, az elhízás, a krónikus vesebetegség, a nem egészséges életmód, tehát konkrétan a mozgáshiány és a nem megfelelő táplálkozás, valamint az alkohol-függőség. Kevesebben gondolnak rá, de a nem kielégítő alvás, ezen belül is az alvási apnoé (éjszakai légzéskimaradás), és a kezeletlen stressz is növeli a koszorúér-betegség kockázatát. - Aki tehát magas kockázattal él, esetleg már észlelt is tüneteket, mindenképpen fontolja meg a kardiológiai kivizsgálás szükségességét – hangsúlyozza Jenei doktor. - Ilyenkor a szakorvosi viziten túl érdemes elvégezni egy nagylabor vizsgálatot, egy terheléses EKG-t, egy legalább 24-órás Holter EKG-t, egy szívultrahangot, és hasznos lehet a boka-kar index megállapítása, a nyaki ér vizsgálata, valamint az arteriográfia. Ha pedig valaki szeretné csökkenteni a kardiovaszkuláris rizikófaktorok szerepét, érdemes az életmód orvoslás programjait is beiktatni az életébe, legyen szó magas vérnyomás-, koleszterin- vagy testsúlycsökkentésről.