Eltűntek a sótartók, megjöttek a színes ételek

Mi változott szeptembertől?

A közétkeztetést szabályozó rendelet tömör, de talán éppen ezért jól használható, mindössze másfél tucat oldalon foglalja össze az elvárásokat. Életkori csoportokra bontja az étkezést igénybe vevőket, a bölcsődéstől egészen a felnőttkorig, és mindegyikre részletes előírásokat tartalmaz napi egy vagy többszöri étkezésre bontva is. Az összes ajánlás ismertetése meghaladná kereteinket, de nézzük az egyik legérzékenyebb korosztályt, az alsó tagozatos, 7-10 éves gyerekek étkezését, amelynek háromszori étkezés (pl. tízórai, ebéd és uzsonna) esetén 1100-1320 kcal energiát kell biztosítania.

Minden nap legalább két adag zöldségnek vagy gyümölcsnek kell szerepelnie az étlapon, és ebbe nem érthető bele a burgonya. Ráadásul ebből legalább egy adagnak nyersnek kell lennie.

Két adag gabonaféle biztosítandó, amelyből legalább egy teljes kiőrlésű

10 nap átlagában:

összesen legalább 3 liter tejnek, vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejterméknek kell szerepelnie az étrendben,

csak a napi energiamennyiség 30 százaléka származhat zsírból,

a hozzáadott cukorból származó energiamennyiség nem haladhatja meg a 8 százalékot,

hús legalább hatszor, legfeljebb tíz alkalommal adható,

bő zsírban sült étel csak egyszer szerepelhet az étrendben,

száraz hüvelyesek télen maximum háromszor, nyáron csak egyszer,

23 százaléknál magasabb zsírtartalmú húskészítmény legfeljebb egyszer, ennél alacsonyabb zsírtartalmú legfeljebb ötször adható.

tojás legalább 3, legfeljebb 5 darab mennyiségben adható (az ételkészítéshez felhasznált mennyiséget is beleszámítva),

rizst legfeljebb háromszor, száraztésztát kétszer, burgonyát ötször lehet adni.

Nem szabad felhasználni: 30 százaléknál magasabb zsírtartalmú húst alkoholt tartalmazó élelmiszert édesítőszert három éves kor alatt.

Szeretik-e a gyerekek a reformmenzát?

A közhelyszerű megállapítás szerint minden szabályozás annyit ér, amennyit betartanak belőle. Az étkeztetésre vonatkozó szabályozásnál azonban az is számít, mennyire fogadják szívesen az érintettek a változást, azaz ízlenek-e nekik az új receptek alapján főzött ételek vagy egyenesen a konyhai hulladékba kerülnek az egészségesnek szánt fogások. Az egyik kereskedelmi csatorna 2015. szeptember 10-ei adásában erről is kérdezték a TÉT Platform Egyesület szakmai vezetőjét, Antal Emese dietetikus-szociológust. A szakértő szerint az ízlés formálható, alakítható azzal is, ha otthon is jó példát lát a gyermek, azaz több egészségesebb alapanyagot, kevesebb sót és cukrot használnak a főzés során. A dietetikus szerint az új ízek csak rövid ideig tűnhetnek szokatlannak, néhány hét alatt mindenki megszokhatja, sőt meg is kedvelheti, mert az egészséges fűszerezés is lehet legalább olyan finom, mint a megszokott, hagyományos. Ha pedig éhesen marad a gyerek az iskolai menzán, akkor kínáljunk neki egészséges zöldség- és gyümölcsféléket, tejterméket, teljes kiőrlésű pékárukat, így az étrendje kiegyensúlyozott lesz, és minden fontos tápanyagot tartalmazhat.

Ossza meg:

Kövessen minket: