Ruháink és a kemikáliák – ami nincs a címkére írva

Nem is gondolnánk, hogy a ruhagyártás ma az egyik leginkább környezetszennyező iparág. Egy póló előállításához felhasznált kémiai vegyszerek súlya a póló súlyának kétszeresét, négyszeresét is kiteheti. Egy kilogramm viszkóz előállításához akár 5-7 kg kemikáliára is szükség lehet. Az alapanyagok megtermelése, feldolgozása, csomagolása során nagy mennyiségű kémiai összetevő alkalmazására kerül sor. Ezek az anyagok teszik a ruhát színtartóvá, puhává, formatartóvá, gyűrődés mentessé.

A bőr néha fellázad

Habár sok vásárló igényelné, de kemikáliáktól mentes textília nem létezik. Mindez nem csak környezetünkre jelent veszélyt, egészségünk is károsodhat. A gyártás során felhasznált kémiai anyagok mennyisége önmagában még nem árulja el, hogy a ruha hordása rejt-e egészségünkre nézve valamilyen veszélyt. Gondot az okozhat, ha a ruha viselése közben színező vagy egyéb kémiai segédanyagok szabadulnak fel és ezek a bőrre kerülnek. A kemikáliáktól és a kontaktus mértékétől függően egészségre károsak lehetnek az anyagok. Az egyes textilgyártással kapcsolatos kemikáliák veszélyességének megítéléséhez megbízható vizsgálati módszerekre és az anyagok ismeretére lenne szükség; azonban ezek az információk nem, vagy csak hiányosan állnak rendelkezésünkre. Annyi azonban bizonyos, hogy a ruhákban található kémiai anyagokra egyesek allergiával válaszolnak: a bőrük kipirosodik, hámlik, viszkető kiütések is előfordulhatnak. Dermatológia kutatások eredményei szerint a kontakt allergiák egy-két százalékáért a textíliákban található vegyi anyagok a felelősek. Különösen problémásnak mondhatók a műszálas anyagok festéséhez használt úgynevezett diszperziós színezékek, ezen belül is a szűk szabású, bőrrel nagy felületen érintkező, nem színtartó ruhadarabok lehetnek veszélyesek. Viselés közben utóbbiak „kiengedhetik a színüket” és kontakt allergiához vezethetnek. ( A kilencvenes években divatos, szűk nadrágok tömegével váltottak ki kontakt allergiát.)

A veszély gyakran ismeretlen

A legtöbb kemikália esetében ismeretlen, hogy hosszú távon egészségre káros lehet-e az anyag. A toxikológusok csak találgathatnak arról is, hogy a rizikósnak tartott anyagok egymással kölcsönhatásba lépve milyen veszélyeket rejtenek. Nyugtalanító információhiány jellemző az egészségre kockázatot jelentő textilek gyártásánál használt kémiai anyagokra. Ilyenek például a formaldehid, a glyoxal, a tűzállóvá tételhez használt halogénezett anyagok, az úgynevezett perfluorált polimerek és így tovább, melyeket textíliákban találtak. (Az Európai Unióban a textilkemikáliák használata csak regisztrációhoz van kötve, ami az engedélyeztetést illeti, arra nincs vonatkozó jogszabály, így a gyártóknak kell garantálniuk a termékek biztonságosságát.) Megnyugtató, hogy egyes, az egészségre ártalmas kemikáliák használatát Európa-szerte betiltották; ez azonban sajnos még nem garantálja, hogy a ruha méreganyagoktól mentes. Ruháink 90%-a olyan fejlődő országokból származik, melyek előírásai és környezetvédelmi normái eltérnek az Európaiaktól. A Greenpeace egy nemrég végzett elemzése szerint a sport- és szabadidő ruházati termékek 52-78%-nál bizonyítható volt, hogy a gyártás során az Európában betiltott, mérgező nonilfenol-etoxilátot használtak.

Kritikus pillantás a ruhacímkére

Egy ruha vásárlásánál a címkén feltüntetett anyagösszetételt vesszük figyelembe. Ha itt a színező- és segédanyagok is listázásra kerülnének, hosszabb lenne az etikett, mint a ruha maga! Mégis tehetünk valamit, ha kevesebb vegyszert tartalmazó ruhát kívánunk vásárolni. Azok a ruhák, amelyeken felirat hirdeti, hogy vasalásmentesek, gyűrődésmentesek, kosztaszítók, formatartók, több kádnyi kemikáliában „fürödtek meg”, így az egészségtudatos fogyasztó jobb, ha kerüli ezek vásárlását. Az úgynevezett zöld ruhák, azaz az Öko-tex védjeggyel ellátott textíliák szigorú vizsgálatot állnak ki (Öko-tex Standard 100). Kizárólag bőrbarát, természetes alapanyagokból készülnek, mind egészségügyi, mind humánökológiai szempontból kifogástalanok. A gyártás során csak korlátozottan használnak színező anyagokat, az anyag megmunkálása pedig a kémiai folyamatok helyett mechanikus eszközökkel történik.

Okos ruhagondozás

•Kerülje az olyan termékek vásárlását, melyek csak külön moshatók. Ezek olyan festékeket tartalmazhatnak, amelyek könnyen engednek és bőrirritációt okozhatnak.

•Az újonnan vásárolt ruhát bő vízben mossa ki, így oldhatók az anyagban jelen lévő, fölösleges festékanyagok és kemikáliák.

•Mosásnál mosási adalékokkal, például színfogó kendővel érheti el a ruha színtartósságát, illetve a környezetét is kíméli azzal, ha nem indít el félig üres mosógépet. Színkendővel sokféle színű ruhát moshat egyszerre, a ruhák nem fogják össze egymást.

•Vasaljon jó szellőzésű helyiségben, mivel a hő hatására kemikáliák szabadulhatnak fel a ruhából.

•Részesítse előnyben a vegyi tisztítást nem igénylő ruhákat; ha a vegyszeres tisztítás nem kerülhető el, szellőztesse a ruhát egy napig a szabad levegőn, hogy kipárologjanak belőle a tisztítószerek.

•Vásároljon kevesebb, de jó minőségű, ideálisan öko címkével ellátott termékeket.