2024. Március 28. csütörtök
Amerikai adatok szerint a tinédzserek körében egyre népszerűbb öncsonkítási módszer, hogy apró tárgyakat szurkálnak bőrük alá és izmaikba. Az öncsonkítás e módja rendkívül súlyos és gyakran jár együtt öngyilkosságra való hajlammal és más pszichiátriai betegségekkel. 

„Az önvagdosásnál sokkal komolyabb problémával állunk szemben – nyilatkozta Dr. William Shiels, az ohiói Columbus Országos Gyermekkórházának radiológusa. – Egy 16 centiméteres gemkapocs bőr alá szúrásához, főleg mindkét kar esetében, sokkal nagyob elszántságra van szükség, mint a vagdosáshoz.”

öncsonkítás

Shiels szerint a bőrbe szurkált tárgyakat csak nagyon kevés orvos veszi észre, amihez az is hozzájárul, hogy ez a fajta öncsonkítási módszer meglehetősen ritka. A szakember és kollégái a saját praxisukban észlelt esetek kapcsán kezdtek el vizsgálódni. Hogy jobban megértsék a jelenséget, összesen 600 olyan gyermek egészségügyi adatait vizsgálták meg, akiknek mind valamilyen idegen anyagot kellett eltávolítani a szervezetéből.

A Pediatrics című szaklapban közölt eredmények szerint a 2005 és 2008 között regisztrált 11 páciensnél összesen 21 esetet találtak, amikor a beteg szándékosan szúrta magába az eltávolított tárgyat. Mindegyik beteg 14 és 18 év közötti tinédzser volt (a legtöbbjük lány), akik azért kerültek kórházba, mert a bőrükbe szúrt tárgy okozta seb elfertőződött. Leggyakrabban gemkapcsokat és ceruzahegyet szúrtak a bőrük alá, általában a karjukba.

Egy esetben az orvosok összesen 35 tárgyat távolítottak el egy tinédzser testéből, köztük egy zsírkrétát és egy körömlakkecsetet is, egy másik beteg pedig üvegdarabokat döfött a nyakába.  Mindegyik páciens bipoláris zavarban szenvedett, illetve poszttraumás stressz zavar, depresszió, illetve borderline személyiségzavar vagy figyelemhiányos hiperaktivitás is előfordult náluk. Tízet közülük pszichiátriai intézetben kezeltek.

„Ebben is különbözik ez az öncsonkítási módszer másoktól: sokkal súlyosabb pszichiátriai betegségekkel jár együtt és az esetek 90 százalékában öngyilkosságra való hajlam is kíséri” – nyilatkozta Dr. Shiels.

Az öncsonkítás leggyakoribb formái a vagdosás és az égetés, ezek 4-30 százalékban fordulnak elő azok körében, akik rendszeres öncsonkító tevékenységet végeznek. A fizikai fájdalom sokak szerint segíthet enyhíteni a betegek lelki fájdalmát, ezért a szakértők nem tekintik öngyilkossági kísérletnek az öncsonkítást. „Az öncsonkító viselkedést követően a betegek általában megkönnyebbülnek, és jobban érzik magukat, a tárgyak bőr alá szurkálását azonban nem követi megkönnyebbülés, így sokkal veszélyesebb, mint a többi hasonló kórkép” – nyilatkozta Nancy Heath, a McGill Egyetem professzora.


Forrás: Medipress

Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés