Mennyi jódot kell szednem, ha pajzsmirigybeteg vagyok?

Nem mindig jó, ha jódot szed a pajzsmirigybeteg

A pajzsmirigy alulműködés és a jódhiány kapcsolatával sokan tisztában vannak, hiszen a jód kulcsfontosságú anyag a szerv hormontermeléséhez, hiszen azok alkotórésze. Ebből következik, hogy ha valakinél pajzsmirigy alulműködést diagnosztizálnak- vagyis ha túl kevés pajzsmirigyhormon termelődik-, akkor plusz jód bevitelére van szükség. Azonban nagyon fontos, hogy ez nem minden esetben van így, ugyanis előfordulhat olyan hipothyreosis (pajzsmirigy alulműködés), amikor az extra jód csak ront a beteg állapotán. Ilyen zavar a – pajzsmirigy túlműködésen kívül- az autoimmun Hashimoto betegség, az autoimmun pajzsmirigygyulladás, mivel a plusz jódbevitel hatására a gyulladás is fokozódhat, és ez az téves reakciót súlyosbíthatja! Ezen kórforma esetén részletes endokrinológiai kivizsgálás tisztázhatja a jódpótlás pro és kontráját.

Mennyi jódra van szükség?

Egy felnőtt napi jódszükséglete 150-200 mikrogramm, melyet be lehet vinni pl. alga, tengeri halak, jódozott só, jódozott ásványvíz, eper, tej-és tejtermékek fogyasztásával. (A tej és tejtermék fogyasztás mennyiségi, minőségi ajánlásakor igen körültekintően járjunk el, mert egyéni megítélést igényel). Amennyiben valaki jódhiánnyal küzd és plusz jódot szükséges bevinnie, az megoldhatja táplálékkiegészítő formájában is.
Amennyiben túl kevés mennyiségben van jelen a szervezetben, úgy pajzsmirigy alulműködésen, strúmán és göbök keletkezésén kívül csökkent koncentrációt, vetélést, meddőséget, depressziót eredményez. Érdemes tudni, hogy vannak olyan ételek – pl. káposzta, kelbimbó- melyek a jód felszívódását gátolják, ezért érdemes mértékkel fogyasztani belőlük, ha valakinél jódhiányt állapítottak meg. (Ha ezen élelmi anyagok elkészítésekor párolást, főzést alkalmazunk az ún. goitrogén anyagok elillannak).

Honnan tudom, hogy milyen mértékű jódhiánnyal küzdök?

A plusz jód bevitelével nem árt óvatosan bánni, hiszen ha túl sok kerül belőle a szervezetbe, úgy pajzsmirigy túlműködés, illetve toxikus tünetek jelentkezhetnek. Éppen ezért érdemes jódszint mérést végeztetni, melyből meg lehet tudni, vajon milyen mértékű jódhiánnyal is küzd az illető- így ennek függvényében pontos adagolást lehet előirányozni - mondja dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosa.

A jód szint meghatározása 24 órás gyűjtött vizeletből történik, hiszen a szervezet a fel nem használt jódot így üríti ki a szervezetből. Ez alapján lehet:
• 50-99 µg/l közötti akkor enyhe jódhiányról beszélünk
• 20-49,9 µg/l közötti közepes jódhiányra utal
• <20 µg/l akkor súlyos jódhiány

Ossza meg:

Kövessen minket: