Az amerikai kutatók kimutatták, hogy a vérrögök lebontását lassító fehérjék vérszintje reggel 6.30-kor tetőzik. A bostoni Brigham and Women's Kórház és az Oregoni Orvostudományi Egyetem közös kutatócsoportja azt vizsgálta, miért reggel fordulnak elő leggyakrabban a szívrohamok és agyvérzések. Tizenkét egészséges önkéntesben vizsgálták két héten keresztül a fehérjék szintjét. A résztvevőket úgy figyelték meg, hogy közben napi rutinjukat deszinkronizálták természetes napi biológiai órájukhoz viszonyítva. Ezzel az volt a céljuk, hogy megállapítsák, a napi biológiai óra vagy a személy tevékenységei okozzák a fehérjeszintek ingadozását.
A kutatók különösen a plazminogén aktivátor gátló-1 (PAI-1) protein szintjét vizsgálták, amely a vérrögök lebontását akadályozza meg, és ezáltal jelentősen hozzájárul a szívroham és az agyi érkatasztrófák egy részének kialakulásához. A Blood szaklapban közzétett tanulmányukban a szakértők arról számoltak be, hogy a PAI-1 fehérje szintje szigorú ritmust mutat, ami reggel 6 óra 30 perc körül tetőzik.
A tanulmány szerzője, Dr. Frank Scheer elmondta, az eredmények arra utalnak, hogy a cirkadián ritmus, vagyis a napi biológiai óra, hozzájárul a szív-érrendszeri események fokozott reggeli kockázatához. Dr. Steven Shea, a tanulmány társszerzője hozzátette, a kutatás azt bizonyítja, hogy az emberi cirkadián ritmus okozza a PAI-1 keringési szintjének reggeli tetőzését, függetlenül bármilyen viselkedési vagy környezeti tényezőtől.