Azt, hogy mi a rendszertelen, egy felnőtt nő esetében könnyebben meg lehet állapítani, mint egy gyereknél. A ciklus jellemzően 28 napos, de ettől akár 5 nappal is eltérhet, és még ekkor sem tekinthető kórosnak.
A lányok nemi érése nagyjából 12-14 éves korra tehető, ekkor jelentkezik az első vérzés. Ha az ivarérettség 8-9 évesen bekövetkezik, akkor korai érésről beszélhetünk, ha pedig 14 éves korig a nemi érés egyetlen jele sem látszik, akkor késői éréssel állunk szemben. Ha 17 éves korig sem jelentkezik a változás, akkor komoly orvosi kivizsgálásra van szükség. A nemi érés sajátossága, hogy a kezdetekben a ciklus még rendszertelen. Azonban a rendszer lassan beáll, és innentől már jól kivehető a rendszertelenség is. Serdülő korban rendszertelennek számít, ha az egyik vérzés 20-25 napra jelentkezik, a másik 40-50 napra, vagy még később.
A rendszertelen vérzésre felnőtt korban jellemzően a fogamzásgátlóhoz nyúlnak a nők. Serdülő gyermek esetében azonban a probléma hátterében az agyalapi mirigy nem megfelelő működése is állhat. Ilyenkor sajnos a fogamzásgátló tabletta szedésével, vagyis a peteérést gátló anyagok adagolásával ez a gond csak tovább fokozódik, ami a későbbiekben akár meddőséghez is vezethet. Ráadásul, ha egyszer a lányt olyan szerekkel kezelik, melyek a peteérést állítják be, a későbbiekben sem szabad hormonális fogamzásgátlókat alkalmaznia a nem kívánt terhesség elkerülése érdekében – fűzi hozzá dr. Szőczei Beáta, a Nőgyógyászati Központ gyermeknőgyógyásza.
A rendszertelen vérzés megállapítása első körben az anyára hárul, ami azonban messze nem biztos diagnózis. Ha úgy érzi, a gyermek ciklusa nem megfelelő, akkor mindenképpen érdemes gyermek nőgyógyászhoz fordulni, hiszen a gyerekek és felnőttek eltéréseket mutatnak ezen a területen. A bevált módszereket gyerekek esetében alkalmazni nem csak veszélyes, de hosszabb távon sajnos komoly károsodáshoz is vezethet.