2024. November 12. kedd
„Nyitva felejtettem az ajtót?”, „Kihúztam a vasalót?”, „Elzártam a csapot?” – Úgy tűnik, szinte minden ember küzd a nem kívánt, állandó ismétlődő gondolatokkal, noha nem szenvednek rögeszmés-kényszeres személyiségzavarban. Nem a gondolatokkal van azonban baj, hanem az ezekre adott reakcióinkkal – derül ki a montreali Concordia Egyetem friss kutatásából.

A felmérést vezető Adam Radomsky professzor megállapította, hogy aligha van olyan ember, akit ne kerítenének olykor hatalmukba a fenti gondolatok, „ez egész egyszerűen természetes velejárója az emberi létnek”. Ugyanakkor a rögeszmés-kényszeres személyiségzavarban szenvedő páciensek reakciója ezekre a gondolatokra jóval intenzívebb, hevesebb, és a mindenapjaik legegyszerűbb tevékenységeit is szabotálja.

A statisztika szerint a rögeszmés-kényszeres betegség 19 éves kor körül alakul ki, és két formája van: a páciensek egy része rögeszmés gondolatokkal küzd, amelyek a megakadt lemezhez hasonlóan ismétlődnek a fejükben, míg mások kényszeres cselekedeteket hajtanak végre, pl. percenként kezet mosnak a kórokozóktól való rettegésüknek betudhatóan.

 

A kutatás során 13 ország 777 egyetemistájának válaszait vizsgálták a szakemberek, és világosan kiderült, hogy a megkérdezettek 94 százaléka rendszeresen szembenéz saját nem kívánt gondolataival, méghozzá naponta többször is. Az Egyesült Államokban a felnőtt népesség kb. 1 százaléka küzd rögeszmés-kényszeres személyiségzavarral. „Számukra a tény, hogy az életüket megkeserítő gondolatok teljesen normálisak, rengeteget segíthet abban, hogy a gondolatokhoz kapcsolódó viselkedésmintákat megfelelő terápia segítségével meg tudják változtatni” – fejtette ki Radomsky professzor.


Forrás: Medipress
2014. 05. 15.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés
- Karácsonyi ajánlat -
- Kiemelt ajánlat -
- Egészségplázából -