2024. Szeptember 30. hétfő
"Biztos vagyok benne, hogy mindannyian ismertek, vagy fogtok ismerni valakit, aki ‪AIDS beteg".... ...ez a mondat ‪Madonna‬ ajkait hagyta el valamikor korai kilencvenes években. Bevallom, akkor, kis tinédzserként úgy hittem, hogy ez az AIDS dolog igazából csak Amerikában, meg persze Afrikában ennyire hangsúlyos kérdés, és az egyetlen pozitív, akit "ismertem" ‪‎FreddyMercury‬ volt. Annyi esélyt láttam rá, hogy minden barátomnak legyen legalább egy olyan ismerőse, aki ‪‎HIVpozitív‬, mint mondjuk arra, hogy minden barátomnak legyen mobiltelefonja, vagy hogy a videótelefonálás a James Bond filmekből a mindennapi életünk részévé váljon. Azóta eltelt pár évtized, és kiderült, hogy Madonnának már megint igaza lett...

Néhány éve az MTV szervezett Budapesten egy HIV prevenciós rendezvényt, ahol felkértek a ‪Staying Alive‬ Alapítvány egyik hazai nagykövetének. Kicsit fura volt, hogy kamerák kereszttüzében vesznek vért tőlem, és még furcsább lett volna egy interjú és egy színpadi beszéd között, az Erzsébet téri Gödörben megtudni, hogy HIV pozitív vagyok, de úgy voltam vele: a jó ügyért mindent - különösen, mivel a 90-es évekhez képest sajnos egyre ritkábbak az ‪AIDS-prevenció‬ események és kampányok Magyarországon. Én magam 19 éves korom óta járok szűrésre - akkoriban még nem volt ‪‎Szex és New York‬, ezért aztán elsőre meglehetősen meglepett a kérdések tömkelege: "Szexeltél külföldivel az elmúlt egy év során?", "Előfordult, hogy nem védekeztél szex közben?", "Tudod, hogy a HIV vírust szájon át is elkaphatod?", és persze "Hány szexpartnered volt az elmúlt év során?". Nem épp azok a kérdések, amikről szívesen dumálgatunk - hacsak nem egy összeszokott baráti társaság játszik "Felelsz, vagy mersz?"-t.

Miután átestem a tűkeresztségen, biztos, ami biztos, évről évre elvégeztettem a vizsgálatot - olyankor is, amikor monogám kapcsolatban éltem. Olyankor pedig, amikor nyomós okom volt tartani attól, hogy összeszedhettem valamit, haladéktalanul dokihoz mentem. A legdrámaibb élmény Londonban ért, ahol a szexuális úton terjedő betegségekről készült szűrés eredményét telefonon diktálja le egy gép. "Klamídia... negatív. Gonorrea... negatív. HIV... negatív." A meglehetősen lélektelen módszernek köszönhetően olyan érzés volt, mintha minden vírus neve után hosszú percekre hallgatna el a robot dokim. Márpedig a rendszeres ‪HIV-szűrés‬ olyan, mint a fogmosás: van kedvünk vagy nincs, túl kell esni rajta. Bár a világ HIV-fertőzöttjeinek csaknem fele heteroszexuális nő, máig erősen tartja magát az a feltételezés, hogy a dolog csak a homoszexuális szubkultúrát érinti - ennek következtében csaknem negyvenmillió olyan HIV-pozitív ember él a földön, aki mit sem tud az állapotáról.

A társadalmi stigmáktól és kirekesztettségtől való félelem (vagy egyszerűen csak tudatlanság) miatt a Föld hétmilliárd lakosa közül csupán mintegy százmillió jár rendszeres szűrésre évente. Így aztán sokaknak esélyük sincs arra, hogy közelebbről megismerjék, mi is az, amitől annyira rettegnek, az információtól való elszigetelődés pedig csak a téveszmék (és ezáltal a fertőzöttek) számát gyarapítja. Folyamatosan megy például a "buzizás", miközben évről évre magasabb a fertőzött heteroszexuálisok aránya, hisz – mivel sokak fejében a HIV még mindig "a melegek betegsége" –, heteró egyéjszakások közt sajnos a védekezés fel sem merül, mint opció. Évente átlagosan négymillióan tudják meg, hogy nagyot változik az életük, és bár közülük biztosan sokan kétségbeesnek, vagy időről időre depresszióba zuhannak, azért jó tudni, hogy ma már a gyógyszerek segítségével épp olyan hosszú életre számíthatnak a fertőzöttek, mint akik HIV negatívak.

Soha nem lesz jobb nap arra, hogy felelősséget vállalj önmagadért és a környezetedért!

Naponta 1500 kisgyerek fertőződik meg vagy születik a vírussal - hogyan élhetnének teljes életet, hogyan nőhetnének fel úgy, hogy nem érzik magukat kirekesztve, ha a fertőzötteket valamiféle szerencsétlenül járt kaszt tagjaiként bélyegezzük meg? A ‪diszkrimináció‬ egyik legabszurdabb formája, amikor egészséges emberek úgymond ‪beteg‬ embereket néznek le és taszítanak ki maguk közül. Azt hiszem, mindannyiunknak jót tenne, ha egy rettegett ‪betegség‬ helyett mindannyiunkat érintő témaként gondolnánk a HIV kérdésre, és saját, személyes történeteken keresztül, tudatosan ismernénk meg azokat, akik nap mint nap együtt élnek a vírussal. Hamar rájönnénk, hogy az égvilágon semmiben sem különböznek tőlünk.
Vagy talán egyvalamiben mégis: különös képességük van rá, hogy emlékeztessenek minket az ‪összetartás‬ és az ‪‎elfogadás‬ elemi fontosságára, és a csodálatos emberi élet értékelésére. Minden nap fontos észben tartanunk: ha félrenézünk, lesütjük a szemünket, homokba dugjuk a fejünket, a probléma nem oldódik meg. Regisztráld magad ingyenes HIV szűrésre, még ma. http://www.hatter.hu/programjaink/hivaids-program/hiv-informaciok/hova-mehetsz-hiv-szurest-vegeztetni


Forrás: Steiner Kristóf
2015. 12. 27.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés