Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
A görög-római kultúra idején elterjedt gyógyító és frissítő masszázsmódszereket fejlesztette tovább, majd foglalta össze Henrik Pehr Ling svéd vívómester, aki a XIX. század elején behatóan foglalkozott a torna és a masszázs rendszerével, majd a kettő ötvözetéből alkotta meg a már ismert svédmasszázst. A későbbiekben ezt a rendszert továbbfejlesztették, és ez lett az alapja a ma használatos frissítő-, gyógy-, és sportmasszázsoknak.
A svédmasszázs relaxál, oldja a feszültséget, és segít az alvászavarok leküzdésében; sőt, bizonyos típusú fájdalmak csökkentésére is kiválóan alkalmas. Nem csak lelki, de olyan szervi problémákban is segítséget nyújt, mint például a magas vérnyomás, emésztési zavarok, gerincbántalmak, szívpanaszok és légzőszervi problémák. A masszázs során az egész testet átmasszírozzák a kezektől egészen a talpakig, kivéve a hasat és a mellkast, de a masszázs testrészenként is kérhető, pl. kéz-dekoltázs- arc kombinációban.
Minden masszőr úgy próbálja masszírozni a fájó, problémás testrészt (ha van ilyen), hogy az ne, vagy csak minimálisan essen kellemetlenül. Ha mégis fájdalmat érezne, feltétlenül jelezze. Igazán élvezetes és lazító akkor lesz a masszázs, ha előtte meleg fürdőt vesz, de legalábbis melegben tartózkodik.
A kezelés alatt a szervezet sok folyadékot veszít, így távoznak a szervezetre káros mérgező anyagok. Szénsavmentes ásványvízzel, vagy frissítő, finom gyümölcsteával pótolja a folyadékveszteséget.
A masszázs átlagos ideje 45- 60 perc. Az első fázis a simítás (effleurage), ami alatt mindkét kéz sikló, illetve nagy, körkörös mozdulatokat végez. A simítás lehet felszínes vagy mély, melyek közül az utóbbi mindig a szív felé irányul, így segítve a vér keringését. Ez a fázis hat a perifériás idegekre, csökkenti az izomfeszültséget.
A simítás után következik a dörzsölés (friction), ami megnyitja azokat a kapillárisokat, amik eddig nem vettek részt a keringésben. A dörzsölést három fokozatban lehet végezni: felületes, közepes és mély erősséggel; ez igénytől és a fájdalomküszöb mértékétől is függ.
A harmadik szakasz a gyúrás (petsissage), ami rossz anyagcserével és vérkeringéssel rendelkezőknek különösen javasolt. Segít a letapadt izomzat fellazításában is.
A soron következő az ütögetés (tapotement) fájdalomcsillapításra is alkalmas folyamata, ami ritmusos, enyhe és tompa ütögetésekből áll. Ellazítja és stimulálja a test bizonyos részeit, sőt a hát ütögetése a váladék fellazítását is segíti, megfázás, köhögés esetén tehát kifejezetten jót tesz.
Végül a vibráció (vibration) következik, ami nagy gyakorlatot igényel a masszőr részéről. Ezt a fázist az ujjak hegyével és begyével – vagy néha géppel – végzik, melynek folyamán 10-20 vibráló ujjmozgás fut át egy másodperc alatt a testen. Oldja az izmok feszültségét, nyugtató és fájdalomcsillapító hatású.
A mesteri masszázs végén - még ha egy nehéz nap végén tart is -, úgy fogja magát érezni, mintha épp most kelt volna fel egy pihentető alvásból – ráncai kisimulnak, fittebb és kiegyensúlyozottabb, magabiztosabb lesz.
Mikor tilos a masszázst igénybe venni?
▪Akut gyulladás esetén,
▪ lázas betegnek,
▪ súlyos szív- vagy keringési gondokkal küszködőknek,
▪ daganatos betegeknek,
▪ terhes nőknek,
▪ menstruáció ideje alatt,
▪ közvetlenül műtéti beavatkozás után,
▪ teli gyomorral,
▪ ha a kezelés után véraláfutások jelennek meg,
▪ ha a kezelt terület jobban fáj a masszázs után, mint előtte.
A masszázs elkezdése előtt beszélje meg a masszőrrel, milyen szervi vagy lelki eredetű problémái vannak!
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
