
A rossz lehelet a fejlett országok lakosságának mintegy felét érinti. A kellemetlen szag a nyelven felszaporodó kéntartalmú anyagoktól, többek között hidrogén- szulfidot is termelő baktériumoktól származik. Ez ugyanaz az összetevő, mint ami a tojás rothadásakor is keletkezik.

A szájvizeknek két csoportja létezik: azok, amelyek elpusztítják a kéntermelő baktériumokat és azok, amelyek semlegesítik vagy elfedik a kellemetlen szagot. „Vizsgálataink szerint az antibakteriális hatású és a szagot kémiailag semlegesítő szájvizek egyaránt hatékonyak a rossz lehelet megfékezésében” – nyilatkozta Zbys Fedorowicz, a bahreini Egészségügyi Minisztérium munkatársa.
A kutatás eredményei szerint az antibakteriális hatóanyagot tartalmazó szerek a szájszag csökkentésében szignifikánsan hatékonyabbak voltak a placebót tartalmazó szerekhez képest. A szagok semlegesítésében a klór-dioxid és a cink tartalmú szereket találták a leghatékonyabbnak. A kutatók azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a klórhexidin tartalmú szerek a nyelv és a fogak észrevehető, bár átmeneti elszíneződését okozhatják és átmenetileg módosíthatják az ízérzékelést is.
A különböző szerek hatékonyságának összehasonlításához a kutatók szerint további kutatások szükségesek. Véleményük szerint az elektromos berendezések növekvő terjedésének ellenére az emberi orr a legmegbízhatóbb vizsgálati módszer a szájszag megítélésében.