Az egyesült államokbeli Vanderbilt Egyetem Orvosi Iskolájának munkatársai 23 korábbi felmérés eredményeit elemezték újra, összesen több mint 1 900 vizsgálati alany bevonásával. A tanulmányok közül 17 azt mutatta, hogy a probiotikumok fogyasztása klinikailag mérhető, jelentős előnnyel jár a szénanátha enyhítésében a placebóhoz képest. „Jelen eredmények alapján feltételezhető, hogy a probiotikumok képesek a betegség enyhítésére, a tünetek csillapítására, valamint az életminőség javítására” – fogalmaztak a szerzők a Forum of Allergy & Rhinology című szakfolyóirat hasábjain. „A résztvevők többségénél pozitív változást lehetett megfigyelni, szignifikáns mellékhatások nélkül” – tették hozzá a szakértők, akik viszont óva intettek attól, hogy bárki is egyedüli gyógymódként alkalmazza a probiotikumokat a szénanátha ellen.
Becslések szerint a szénanátha a nyugati társadalmakban élők negyedét-ötödét érinti. A virágporban lévő allergén anyagok szem-, orr-, torok- és arcüreg-tüneteket okoznak náluk. Az év elején jelentkező panaszok fapollen-allergiára utalnak, míg a nyáriak fűpollen-érzékenységre. Gyermekkorban gyakoribb a szénanátha a fiúknál, felnőttek közül azonban a nők szenvednek benne többen. A probiotikum a szénanátha mellett más gyulladásos betegségek kezelésénél is hatásosnak bizonyult, beleértve a dermatitis-t és az irritábilis bélszindrómát (IBS) is – jegyezték meg a tanulmány szerzői. A kutatók gyanítják, hogy a probiotikumok befolyásolják az immunrendszer T-sejtjeinek működését, és ennek tudható be a kedvező hatás.