2024. Szeptember 28. szombat
A szexfüggők valamilyen trauma vagy zaklatás áldozatául estek gyermekkorukban, emiatt szégyellik és „szerethetetlennek” érzik magukat – indokolják meg a szakértők, hogy miért nem szabad „perverzként” tekinteni az érintettekre.

Az úgynevezett szexfüggőségben szenvedők, akik csillapíthatatlan szexuális vágyat éreznek, ezzel a viselkedéssel próbálják kezelni a kiskori sérelmeket – állítják a szakemberek. Robert Weiss, a Los Angeles-i The Sexual Recovery Institute alapítója például úgy nyilatkozott, hogy akár a korábbi szeretethiány is ilyen magatartáshoz vezethet. „Azok az emberek, akikre túlfűtöttként, perverzként vagy egyszerűen nagy szexuális étvágyúként hivatkozunk, gyakran érzelmileg sérültek, mégpedig életük korai szakaszában többször is. Emiatt úgy gondolják, nem érdemlik meg mások szeretetét, vonzalmát, illetve a boldogságot sem” – magyarázta Weiss, aki „kötődési traumaként” definiálja a kiváltó élményeket. A dolog hátterében fizikai vagy szexuális bántalmazás állhat a szülő, a nevelő vagy más felnőtt részéről, beleértve az elhanyagolást, a vérfertőzést és azt a helyzetet is, amikor a szülő a saját önértékelését teljes egészében gyermekétől teszi függővé. Ezek a csemeték felnőtt korukra rengeteg szégyenérzetet és negatív tapasztalatot raktároznak.

Dr. Fran Walfish Beverly Hills-i pszichoterapeuta a feltételezéssel egyetértve hozzátette, hogy páciensei gyakran elismert és tehetős emberek, akiknek „senki sem tud a magánéleti viszonyairól”. „Senki sem ítélheti meg kívülről, hogy embertársa milyen megrázkódtatáson ment keresztül. Bárkivel megtörténhetett ilyesmi” – fejtegette Walfish. A szakértők azonban még minden nem értenek egyet abban, hogy a szexfüggőség valódi pszichés zavarnak számít-e.


Forrás: Medipress
2015. 03. 18.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés