Az elhízás ismert kockázati tényezője a magas vérnyomásnak, és már többször is sikerült bebizonyítani, hogy a zsírpárnák elhelyezkedése más egészségügyi problémák fokozott veszélyéhez vezethet – beleértve a szívbetegséget és a rákot is. Mindeddig azonban még senki sem hasonlította össze egymással az általános elhízás és a helyspecifikus zsírlerakódás magas vérnyomáshoz fűződő viszonyát.
Jelen vizsgálat során a Dallas-i Szív Tanulmányban résztvevő betegek közül 903-at kísértek figyelemmel, átlagosan hét éven keresztül. Magas vérnyomásnak számított a legalább 140-es szisztolés érték, valamint a legalább 90-es diasztolés, vagy pedig a vérnyomáscsökkentő készítmények szedésének elkezdése. A pácienseknél emellett megmérték a zsigeri, a kötőszöveti és az alsótesti zsír mennyiségét. „Általánosságban elmondhatjuk, hogy az alma alkatra több zsigeri zsír jellemző, a körte formára pedig több alsótesti” – magyarázta a szerzőként közreműködő Dr. Aslan T. Turer, a Texas-i Egyetem kardiológusa. A megfigyelési időszak végére a résztvevők negyedénél alakult ki magas vérnyomás. Noha a magasabb BMI nagyobb kockázattal járt, a helyspecifikus zsírraktárak közül csak a hasi párnák jelentettek a többitől független rizikófaktort. Elsősorban a vesék környékén felhalmozódó zsír bizonyult veszélyesnek.