Ezek lehetnek a szívizomgyulladás tünetei

A szívizomgyulladás bármely korosztályt érintheti

A szívizomgyulladás nem gyakori betegség, 2017-ben például világszerte 3,1 millió esetet diagnosztizáltak a Lancet című szakmai kiadvány szerint. Aktualitását mégis az adja, hogy a COVID egyik szövődményeként egyre többen találkoznak vele. A megnevezés magáért beszél: a szív izmainak gyulladásáról van szó, aminek következtében gyengülhet és megnagyobbodhat a szív, hegszövetek keletkezhetnek, és egyre nehezebbé válhat a vér keringetése.

Ám míg a szív-érrendszeri betegségeket általában az idősebbeket érintő problémának tekintjük, a szívizomgyulladás bárkinél kialakulhat, még gyerekeknél is. Sőt, valójában nagyon gyakran a fiatal, egészséges, atletikus típusú személyek a veszélyeztetettek, a férfiak kétszer nagyobb eséllyel, mint a nők.

A tünetek sokszor a vírusfertőzésnek tulajdoníthatók

A szívizomgyulladás elsődlegesen vírusfertőzések – így például a COVID – következményeként alakulhat ki. Maga a gyulladás már az akut szakaszban megjelenhet, de jóval a fertőzés levonulta után is fennmaradhat. Bakteriális és más jellegű fertőzések, valamint daganatos betegségek is vezethetnek szívizomgyulladáshoz, ahogyan bizonyos mérgezéseknek is lehet ez a következménye. Jóval ritkábban autoimmun betegségek is gyulladáshoz, ami sokkal gyorsabban romló állapotot eredményezhet, de korán felismerve jól kezelhető. A nagy kihívást az jelentheti, hogy a szívizomgyulladás jellemzően nem jár specifikus tünetekkel, vagy akár semmiféle panaszt nem okoz. Ha mégis felmerülnek tünetek, azok sokszor magának a vírusfertőzésnek is betudhatók, vagy éppen más szívbetegségre engednek következtetni. Mindenképpen orvoshoz kell fordulni az alábbi panaszokkal:

• influenzaszerű kimerültség,

• erős szívdobogás-érzés,

• szívritmuszavarra utaló érzés,

• légszomj mozgás közben,

• légzési nehézség fekvés közben,

• mellkasi fájdalom, mellkasi nyomás, ami testszerte is kiterjedhet,

• ödémák megjelenése,

• ízületi fájdalom,

• zavartság, ájulás.

Ezért fontos a diagnózis

A szívizomgyulladás diagnózisának felállításában is fontos a kikérdezés, hiszen ha tudjuk, hogy a közelmúltban fertőzésen esett át a páciens, már gondolhatunk erre a betegségre is – hangsúlyozza dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus.

Ezek után szükség lehet EKG-ra, szívultrahangra, esetleg mellkas röntgenre, ritkán akár MRI-re is a pontos diagnózishoz. És bár a betegek nagy része gyógyulás után teljes életet élhet, mégis fontos lehet a szív munkájának megtámogatása gyógyszerekkel és a felépülésig tartó kíméletes életmóddal - aktívan sportolni még tünetmentes esetben sem ajánlott a gyógyulás időtartama alatt-, hogy elkerülhetőek legyenek az esetleges szövődmények.

Ezek kialakulását több tényező is befolyásolhatja, mint például az, hogy mi okozta a szívizomgyulladást, az általános egészségi állapot és az esetleg már meglévő betegségek. Legtöbbször a teljes gyógyulással lehet számolni, de különösen kezeletlen esetben kialakulhatnak szívelégtelenségre utaló tünetek, pericarditis (szívburokgyulladás) és kardiomiopátia (a szívizom elvékonyodása) mely a szív pumpafunkciójának csökkenéséhez és akár szívelégtelenséghez vezet, szélsőséges esetben hirtelen szívhalált is okozhat. Előrehaladott esetben a kezeléshez ritkán szívátültetésre is szükség lehet.

A diagnosztizálás és kezelés mellett pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni az egészséges életmód, a rendszeres mozgás pozitív hatását a szívműködésre – azonban egy vírusfertőzés utáni szívizom-érintettség (vagy annak gyanúja) esetén lehetőleg egy előzetes kardiológiai állapotfelmérés után.

Ossza meg:

Kövessen minket: