Bulimiás és anorexiás, valamint táplálkozási zavarban nem szenvedő túlsúlyos és normál testalkatú nők vettek részt abban a kutatásban, amelyet több izraeli egyetem szakemberei végeztek. A résztvevőknek kérdőívet kellett kitölteniük, hogy a kutatók felmérhessék tényleges állapotukat, és le kellett magukat rajzolniuk, amihez semmilyen utasítást nem kaptak.
A rajzokon a szakemberek több olyan jellegzetes eltérést figyeltek meg, amelyek arra utalnak, hogy készítőjüknek táplálkozási zavara van.
- Nyak: a bulimiás és anorexiás nők vagy nagy nyakat rajzoltak maguknak, vagy olyat, ami nem kapcsolódik a testükhöz, de az is előfordult, hogy ez a testrész lemaradt a képről.
- Száj: a betegek jobban kihangsúlyozták a képen a szájukat.
- Comb: a combjukat vastagabbnak ábrázolták.
- Lábfej: gyakran előfordult, hogy a rajzon nem szerepelt lábfej, vagy az nem kapcsolódott a testhez.
Az anorexiások ezen felül a bulimiásokhoz képest gyakrabban „felejtették le” a rajzról a mellüket, kevésbé voltak határozottak testük vonalai, és a papírhoz képest arányaiban jóval kisebbnek ábrázolták magukat.
Hogy jobban megbizonyosodjanak az eredmények helyességéről, a kutatók a betegségben érintetteket további vizsgálatoknak vetették alá, amelyek igazolták az előzetes megfigyelések helytállóságát.
„A táplálkozási zavarokban szenvedők sokszor még a szakértők előtt is titkolják az állapotukat. Mivel nem szeretnek beszélni az érzéseikről, az olyan nem verbális kifejezésmódok, mint a rajz, sokat segíthetnek a terápiájuk során.” – véli Rachel Lev-Wiesel, a Haifai Egyetem munkatársa.