A Brigham és Women's Kórház tudósai arra voltak kíváncsiak, hogy az észak-amerikai tarajos sül tüskéi miként tudnak olyan könnyedén behatolni az élő szövetbe és miért olyan nehéz eltávolítani őket. A tudósok állati tüskéket és szintetikus poliuretán tüskéket is megvizsgáltak, és azt remélik, kutatási eredményeik segítségével új ragasztóanyagokat, valamint olyan injekciós tűket fejleszthetnek majd ki, melyek mindenféle nehézség nélkül képesek átütni a bőrt és sosem csorbulnak ki.
A tarajos sülnek tüskéi jelentik az egyetlen fegyvert a támadókkal szemben. Az állat hátán lévő 30 000 tüske mindegyikének kúp alakú fekete csúcsán mikroszkopikus, visszafelé hajló kis szögecskék találhatók, a henger alakú pikkelyes réteg felett. A tudósok rájöttek, hogy a sül tüskéi különleges formájuk és a kis szögecskék miatt tudnak olyan könnyen behatolni a szövetekbe. Amint a tüske bejutott a szövetbe, a szögecskék nem engedik elmozdulni onnan. "A tarajos sül tüskéivel nagyon kell vigyázni: vizsgálataink során rájöttünk, hogy a szögecskék elhelyezkedése miatt csak nagyon kis erőkifejtés szükséges ahhoz, hogy a tüske átdöfje a szövetet, de nagy erőfeszítésbe kerül kitépni a már beépült tüskét a helyéről" - nyilatkozta Woo Kyung Cho, az egyetem egészségügyi műszaki részlegének munkatársa. A tudósok a későbbi felhasználás lehetőségeit vizsgálva műanyag tüske másolatokat is létrehoztak és ezeken keresztül is megvizsgálták a tüskék tulajdonságait. Nem ez lenne az első eset, hogy az orvostudomány a természettől veszi az ötleteit: a szalagos ragasztók kifejlesztését például a gekkók ihlették. A kutatás részletes leírása a Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos szaklap online kiadásában olvasható.